Hogy hull a zápor - Nagisa Oshima: Tabu (DVD)

  • - dercsényi -
  • 2006. augusztus 10.

Zene

Tarantino a Kill Billben már megmutatta, mi a különbség az ölés (tömegkulturális reprezentációjának) keleti és nyugati módozatai között.
Esetünkben érdemes lenne megfontolni a Tabu és a Brokeback Mountain dupla lemezes kiadását is, de ha materiálisan nem is, mentálisan könnyebben összepasszintható a két film. Ang Lee drámája az amerikai értelmezési mezőben tárja elénk két meleg férfi belső konfliktusait. Nagisa Oshima 1999-es filmje pedig a japán kulturális közegben és kódokkal közelít a témához.

A 19. század második felében játszódó történet elején két újonc lép be az elit Sinsenhumi milíciába. Az egyikük, Kano már-már porcelánszerűen finom, lágy arcú, nőies férfi, és kis idő múlva már a milícia nagy része udvarol neki. S nemsokára újonctársa, Tasiro, akivel lényegében egy ágyban alszanak, nem is bírja tovább, megvallja neki erős vonzalmát. S míg Ang Lee többször mintha szabadkozna hősei helyett, mintegy indítékokat keresve "fura viselkedésükre", itt kezdettől fogva egyértelmű, hogy Kano ellenállhatatlanul szép. Nem is ez okoz gondot, s nem is a társadalmi elvárások. A szenvedélylyel van a baj, ami az ilyen-olyan szolgálatok és feladatok között végig teljes erővel tombol Kano körül. Persze mindez egy olyan kultúrában történik, ahol a leginkább érintett érzéseit és vívódásait ismerhetjük meg legutoljára, ha egyáltalán. Ahol az első szeretkezés - európai szemnek oly szemérmesen - egy metaforában jelenik meg (Gergely Ágnes írja: "Éezt a mondatot: >>a bazsarózsát valósággal összezúzta a zuhogó eső<< lehetetlen lefordítani; a kép kínaiul vad, szenvedélyes szeretkezést jelent, mint amivel bárdolatlan férfiak dicsekedni szoktak."), ahol a kamera a legmértéktartóbb sebességgel és távolságból rögzíti az eseményeket, s ahol rendre példabeszédekbe, utalásokba és célzásokba botlunk. Holott közben rejtélyes gyilkosságsorozat szedi áldozatait, férfiakat, akik Kanóval valahogy kapcsolatba kerültek. Ez a rejtélyekkel teli nyomozás- és szenvedélytörténet vet a maga módján egyre magasabb hullámokat, míg végül elérkezünk a csúcsponthoz: a kamera hirtelen, egyetlenegyszer közeli felvételt készít egy szájról, amely az előtte kimondott "kegyetlen" szó következményeitől feszült, hogy a nagy kérdések annak rendje és módja szerint belevesszenek a permetező, szitáló ködbe.

A végső igazságot talán csak Kano parancsnoka, Takesi Kitaro tudja. Egy mozdulattal kettévágja a ligetben álló, virágba borult, hajnali, sűrű, esőszerű köd verte fiatal cseresznyefát.

Forgalmazza a Best Hollywood

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.