könyv - COLETTE: CHÉRI. EGY KURTIZÁN SZERELME

  • B. I.
  • 2010. február 4.

Zene

A fin de siécle, és még azon túl is, a múlt század húszas-harmincas éveinek ünnepelt szerzője nemcsak hazájában, a franciák számára, de Európában is George Sand után "az" írónő megtestesítője. Értékelésekor azonban már akkoriban is rendre fölvetették, hogy sikerében mennyi a része a körülötte kialakult mítosznak: pornográf elemeket is tartalmazó korai írásainak, magánéleti viharainak.
A fin de siécle, és még azon túl is, a múlt század húszas-harmincas éveinek ünnepelt szerzõje nemcsak hazájában, a franciák számára, de Európában is George Sand után "az" írónõ megtestesítõje. Értékelésekor azonban már akkoriban is rendre fölvetették, hogy sikerében mennyi a része a körülötte kialakult mítosznak: pornográf elemeket is tartalmazó korai írásainak, magánéleti viharainak. Írói életmûvét így deformálta a saját élete (pontosabban az, amit kortársai annak hittek), hiszen az olvasó (és kritikus) minduntalan az önéletrajzi elemeket kutatta regényeiben.

Legjobbnak tartott Chéri-regényeit 1927-ben fordították magyarra (Cinci címmel) - a Stephen Frears-produkció bemutatójához igazított újrakiadás Kállay Miklós akkori munkájának az átdolgozása (a filmrõl kritikánkat lásd: Lamúr és csapata, Magyar Narancs, 2009. december 3.). Ha egyetlen szóval kellene jellemezni a Chéri világát, úgy az a fülledtség lehetne; mégpedig a szó eredeti jelentésében; hiszen az ápolt, de egykori fényét rohamosan vesztõ kurtizán és a nála huszonöt évvel fiatalabb selyemfiú viszonyának a története részben alig több, mint az egymást vég nélkül követõ kánikulai napok tespedtségének leírása. Az elfojtások, a gonosz intrikák irányította regényvilág a drámaiság és az elviselhetetlen szenvelgés határán egyensúlyoz - nemegyszer átbillenve az utóbbi tartományba. Épp ezért a lüktetõ és szívszorítóan szomorú befejezés ellenére sem hat manapság többnek a mû, mint tiszteletre méltó irodalomtörténeti érdekességnek.

Az eredeti fordítást átdolgozta: Tótfalusi Ágnes. Nyitott Könyvmûhely, 2009, 214 oldal, 2490 Ft

***

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.