könyv - COLETTE: CHÉRI. EGY KURTIZÁN SZERELME

  • B. I.
  • 2010. február 4.

Zene

A fin de siécle, és még azon túl is, a múlt század húszas-harmincas éveinek ünnepelt szerzője nemcsak hazájában, a franciák számára, de Európában is George Sand után "az" írónő megtestesítője. Értékelésekor azonban már akkoriban is rendre fölvetették, hogy sikerében mennyi a része a körülötte kialakult mítosznak: pornográf elemeket is tartalmazó korai írásainak, magánéleti viharainak.
A fin de siécle, és még azon túl is, a múlt század húszas-harmincas éveinek ünnepelt szerzõje nemcsak hazájában, a franciák számára, de Európában is George Sand után "az" írónõ megtestesítõje. Értékelésekor azonban már akkoriban is rendre fölvetették, hogy sikerében mennyi a része a körülötte kialakult mítosznak: pornográf elemeket is tartalmazó korai írásainak, magánéleti viharainak. Írói életmûvét így deformálta a saját élete (pontosabban az, amit kortársai annak hittek), hiszen az olvasó (és kritikus) minduntalan az önéletrajzi elemeket kutatta regényeiben.

Legjobbnak tartott Chéri-regényeit 1927-ben fordították magyarra (Cinci címmel) - a Stephen Frears-produkció bemutatójához igazított újrakiadás Kállay Miklós akkori munkájának az átdolgozása (a filmrõl kritikánkat lásd: Lamúr és csapata, Magyar Narancs, 2009. december 3.). Ha egyetlen szóval kellene jellemezni a Chéri világát, úgy az a fülledtség lehetne; mégpedig a szó eredeti jelentésében; hiszen az ápolt, de egykori fényét rohamosan vesztõ kurtizán és a nála huszonöt évvel fiatalabb selyemfiú viszonyának a története részben alig több, mint az egymást vég nélkül követõ kánikulai napok tespedtségének leírása. Az elfojtások, a gonosz intrikák irányította regényvilág a drámaiság és az elviselhetetlen szenvelgés határán egyensúlyoz - nemegyszer átbillenve az utóbbi tartományba. Épp ezért a lüktetõ és szívszorítóan szomorú befejezés ellenére sem hat manapság többnek a mû, mint tiszteletre méltó irodalomtörténeti érdekességnek.

Az eredeti fordítást átdolgozta: Tótfalusi Ágnes. Nyitott Könyvmûhely, 2009, 214 oldal, 2490 Ft

***

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.