Zene

a Hungarotonnál jelentek meg kortárs zenei lemezek, de leginkább ott sem.

is hozzáértően funkcionalizálták: Rómában, miközben a császár beszélt, orgona szólt...

Miközben felnőtt férfiak töltik azzal napjaik nagy részét, hogy azt keresik, mi fejezné ki leginkább az országot, melyben élünk, történt valami, amire nyilvánvalóan egyikük sem számított. Valakik megoldották helyettük a problémát. Önként, állami megbízás, millenniumi pályázat és a Happy End Kft. közreműködése nélkül kezdtek gondolkodni a legkézenfekvőbb témáról: Magyarországról.

P.Auster író nyolc nappal ezelőtt nyomtalanul eltűnt brooklyni otthonából, ahol semtexbomba készítéséhez szükséges házi laboratóriumot találtak. A szövetségi nyomozóhivatal által meg nem erősített hírek szerint új személyazonosságot vett fel, és feltehetőleg egy európai ország fővárosában tartózkodik éppen.

No Fun! A két szótagban, ahogy Johnny Rotten kiáltja, az égvilágon minden benne van. Leginkább az, hogy totálisan tele a töke. Ez már nem szórakozás számára, de hogy egyértelműbbé tegye, meg is kérdi a tömegtől, érezték-e már átverve magukat. A San Franciscó-i közönség nyilván azt hiszi, ez is a show része. Mi már tudjuk, ahogy valószínűleg Johnny is érezte, hogy itt a vége. Legalábbis a rock & roll forradalomnak, melynek Sex Pistols a neve.

Amagyar könnyűzenének hatalmas arcai voltak, illetve vannak, gondoljunk csak Szenes Ivánra, Fényes Szabolcsra, Bágya Andrásra, Horváth Jenőre vagy Mihály Istvánra, akiknek a dalai itt most újraértelmeződnek. Mehetnénk tovább az őszi falevelektől egészen a Casablancáig, szóval kibányászandó kincs van elég. Csak hát ugye az ellenkultúrán, az őszinte rockzenén, aztán meg mindenféle avantgárdon szocializálódott generációnk rizsás hányást kapott az eredeti daloktól, és azok vendéglátós fénymásolataitól, arról nem is beszélve, hogy ebben a régióban egy magára adó művésznek minimum a sors alapvető kérdéseivel illik foglalkozni.

Alegenda szerint Brian Setzer, miután a Stray Catsszel - anakronizmus ide vagy oda - új értelmet adott a rockabillynek és ezáltal az "amerikai álomnak", feloszlatta a bandát, majd elvonult Floridába - nyugdíjasnak. Elhízott, tigrismintás cipői gyűjteményének gyarapodása miatt új házba kellett költöznie, állítólag a szomszédjával, Joe Strummerrel a Clashből röfögtek nagyokat a kerti nyugágyon, szidták a rendszert, beszóltak a nőknek. Közben a Stray Catsből legenda lett, a triót - hiába voltak huszonöt évvel "később" - lazán besorolták a rock and roll "hall of fame"-be, Carl Perkinsszel vagy a fiatal Elvisszel egy lapra, és az egykori rajongók imigyen nosztalgiáztak: "Emlékszel a nyolcvankettes Stones-turnéra, amikor Keith Richards elszégyellte magát, hogy gitár lóg a nyakában, és nem kötél?"

Végül is szerencsénk van, hogy a Magyar 1 és 2 közvetítette nekünk az Olimpiát, még a különösen hendikepes műsorvezetőket is könnyedén elviseltem, ha egy percre belegondoltam, mit csinált volna ebből a feladatból egy kereskedelmi tévé. Így aztán minden alkalommal, amikor Palik László a megszokottnál is hülyébben viselkedett, csak elképzeltem az Olimpiai Dáridó különkiadását, és máris megbocsátottam.

Ki így, ki úgy, ki innen, ki onnan (persze a legtöbbjük Holly-woodból), ki akkor, ki most tér vissza Németországba az egykori nyugatnémet újhullám (film)világot sarkaiból kiforgató nagy rendezőegyéniségei közül, egy biztos: mind Berlinbe érkezik. Wenders az égbe, s most Schlöndorff a földre.

Már meg sem lep, amikor elbizonytalanodom: mettől meddig terjed, s egyáltalán, milyen a jó world music. A tuti befutóktól, a Deep Foresttől, Gipsy Kingstől, Manu Chaótól rendre agybajt kaptam, és a kritériumok körül is egyre óvatosabban kell tapogatódznom.

Amostani Music az első Madonna-lemez, amely nem Amerikában, mégis a leginkább amcsi imázzsal készült. A fazon újabban egyfajta szőkés techno-cowboy csajra vétetett; az elektromos tehénpásztorlány countrygitárt pönget, de DJ-ért kiállt, minekután szívószállal nyakalja a féllityós, gyorséttermes eperturmixot.

Ez nekem az első Kispál-lemez, hogy azt gondolom: nem sikerült sem jobbnak, sem másnak az előzőnél. Ha szőröznék, most azt mondanám: csalódás ennyiben. De miért szaroznék azzal a zenekarral, amely igen közel férkőzött hozzám sok éve, nem tágít azóta sem, s még ki tudja...

A kimustrált táskaírógép-küllemű "náci titkosítógép" háborús jelentőségét leginkább az atombombáéhoz szokták hasonlítani, történetét mitikus homály övezte egészen a hetvenes évekig, volt olyan brit kódtörő, aki húsz évvel a háború után sem adhatta ki emlékiratait, hacsak nem akart államtitoksértés gyanújába keveredni. A múzeummá alakított Bletchley Park kódtörő központban őrzött egyik ritka, több tízezer dolláros eszmei értékű példányt egyébként idén áprilisban

Metanoia Különítmény a Trafóban: Túlment