"Favágás és öszvérgyógyászat" (Eötvös Péter; Melis László)

  • Hajnóczy Csaba
  • 2000. október 12.

Zene

a Hungarotonnál jelentek meg kortárs zenei lemezek, de leginkább ott sem.
A BMC karakteres színrelépésével viszont a jelenkori magyar zeneszerzés számos élvonalbéli tagja talált otthonra: Vidovszky, Csapó, Sáry László, Sári József, Faragó, Tihanyi, Petrovics munkái láttak napvilágot a közelmúltban. A sorozat most Eötvös Péter és Melis László lemezeivel folytatódik. Eötvös Péter Vocal Works című albuma a mester második albuma a BMC-nél. Két évvel ezelőtt, a kiadó egyik legalacsonyabb sorszámán már kijött az Atlantis, amely a címadó mellett még két nagyzenekari darabot tartalmaz. Ezek a hazai kiadású lemezek persze Eötvös diszkográfiájának csak egy kis hányadát teszik ki, de ez rendjén is van egy olyan alkotónál, aki a kortárs zene nemzetközi élvonalának első sorában van. (Röviden utaljunk az életrajzra: a budapesti zeneszerzői diploma után a kölni zeneakadémián végzett karmesterként, 1968-től kezdve rendszeresen játszott Karlheinz Stockhausen együttesével, ´71-től dolgozott a WDR legendás kölni stúdiójában, ´78-tól Pierre Boulez munkatársa, az Ensemble InterContemporain zenei igazgatója, az elmúlt húsz évben itt felsorolhatatlan mennyiségű vezető zenekart vezényelt. Bár mindig komponált, ez a tevékenysége a kilencvenes években domborodott ki igazán, Három nővér című operája világsikert hozott.)

Mint audio-hedonistának, mindig különös örömöt jelentenek számomra azok a darabok, amelyek már a puszta hangzásukkal egy világot (alkalmasint persze mikrovilágot) nyitnak ki, és abban aztán ide-oda utaztatnak. Az alapélmény: milyen jó hallgatni. Mint valami mesét. Ezen az Eötvös-lemezen több ilyen darab is van, az egyik éppen a Mese címet viseli. Ez egy 1968-ban Kölnben realizált elektroakusztikus kompozíció. Magyar népmesék részletei szólalnak meg, konkrét történet fölé emelkedve, mintegy a kiragadott, önmagukban tipikus fordulatokból létrehozva egy archetípust. Tény, hogy a 32 évvel ezelőtti kölni csúcstechnika ma már egy PC-re alapozott házi demóstudióhoz képest is "gagyi", de csak technikai értelemben: a darab víziója teljesen adekvát vele.

A Harakiri című darab (1973) Eötvös színpadi indíttatású darabjai közé tartozik. Az alapjául szolgáló szöveget Bálint István írta a japán kultuszíró, Yukio Mishima 1970-ben elkövetett harakirije nyomán. Eötvös darabjába a szöveg japán fordítása került, konkrét hangmagasságok nélkül lejegyzett recitáció formájában, két sakuhacsi (japán fuvola), valamint egy favágó kíséretével. Az utóbbi a többi akusztikus történéstől függetlenül darabol egy rönköt. A darab celebrális, lassú, meditatív atmoszférája számomra kiemelkedő élménye a lemeznek.

A további kompozíciók közül a Három nővér-opera két "igazi" áriáját fűzi egybe a Két monológ (1998), egy Ligetit is észbe juttató madrigálkomédia, az Insetti galanti (1980/89), míg a záró Tücsökzene (1970) elektronikusan feldolgozott tücsökciripelésből varázsol élvezetes belső tájakat.

H

Melis Lászlót a 180-as csoport tagjaként és háziszerzőjeként ismerhettük meg. Karakteres start, nehezen lenne elválasztható az azóta megrajzolt pályától. Maga Melis szerfelett gazdag zeneszerzői termésében tudatos és éles határt húz alkalmazott muzsikái (több tucat filmzene, több száz színházi és rádiópartitúra), illetve az öntörvényű, önmagukban reprezentáns művek között. Utóbbiak listája tucatnál valamivel bővebb, ezek közül kettő, a Mulomedicina Chironis (1989), illetve a Henoch Apokalipszise szerepel a BMC-lemezen.

Az első mű címe magyarul annyit tesz, mint Chiron öszvérgyógyászata. A darab eredetileg a 180-as csoportnak készült, a velük készült felvétel meg is jelent a bakelitkorszak alkonyán. Melis zenéje nem esik fényévnyi távolságra attól a stílustól, amit a korszakot meghatározó - és tudvalevőleg a 180-asokkal is kapcsolatban lévő - szerzők, például Steve Reich, Terry Riley és Louis Adriessen alakítottak ki. Mégis jól hallható, hogy a magyar szerző sajátos, egyéni hangra talált, amelyben jelentős szerep jut a szöveg és a zene viszonyában megjelenő iróniának. Persze ahhoz nem ártana latinul tudni, hogy hetedíziglen kiélvezhessük a címadó tételben az erőteljesen ritmikus alapok fölött szárnyaló énekes duó archaizáló, kvázi-középkori szólamainak poénjait. Chiron ókori traktátusa öszvérek betegségeivel, illetve azok gyógyításával foglalkozik, a tünetek és gyógymódok leírásának példás naturalizmusával élve. Az öszvér döglődését egy-egy Christopher Marlowe-, illetve Baudelaire-mondat, valamint egy rövid Petri-vers (a Hölderlin-parafrázis német fordítása) helyezi tágabb kontextusba. Emlékezetes, és Melis fekete humorának dokumentuma, ahogyan zenébe önti a gyógyíthatatlan beteg Baudelaire utolsó heteinek monoton mondatát: "Non, non cré nom non" (Nem, a szentségit, nem).

A maga módján végső kérdéseket feszeget tehát a Mulomedicina Chironis, de ez még sokkal inkább elmondható a Henoch Apokalipszise (1997) című darabról. Ez a kompozíció megkülönböztetett helyen áll Melis életművében. Az eddigi termés csúcsát tisztelhetjük benne, emlékszünk élő előadásaira is az elmúlt 1-2 évből. Henoch Könyve, az "szövetség talán leghíresebb, legismertebb apokrif gyűjteménye eredetileg héberül vagy arámiul íródott, de ez az ősváltozat éppúgy elveszett, mint görög fordítása, amelyből később a Melis által is használt etióp fordítás készült. Mindazonáltal maga a darab Pilinszkyvel kezdődik és Hamvassal ér véget, mint ahogyan a zene is mai zene: a világ állásáról, a most is apokalipszissel várandós gondolatok és érzelmek újrafogalmazása.

Hajnóczy Csaba

Eötvös Péter: Vocal Works; Melis László: Mulomedicina Chironis, Henoch Apokalipszise; BMC, 2000

Figyelmébe ajánljuk

A tudatlanság hatalma

  • - turcsányi -

A Leidseplein (Leiden tér) Amszterdam kitüntetett helye, valaha ide futott be a leideni út, ma turisták éjjel-nappali gyülekezőhelye, fények és nyüzsgés, a létező világok legjobbika, kábé száz méterre innen lőtték fejbe 2021 nyarán Peter R. de Vriest, az ország egyik vezető bűnügyi újságíróját, aki épp egy híres maffiaper koronatanújának volt a tanácsadója.

A levegőben

Magyarországon elképzelhetetlen a zsigeri gyűlölet, amely a francia rendőröket övezi különféle (elsősorban, de nem kizárólag) szélsőbaloldali eszmék hívei közt.

Úgyszólván páratlan

Mivel itthon a téma jószerivel a futottak még kategóriájába sem tartozik, megemlítenénk, hogy jövő vasárnap rendezik Romániában az államfőválasztás megismételt első fordulóját. (A második menet, már ha semmi nem jön közbe, május 18-án lesz.)

Elfogytak az ötletek

A miniszterelnök minden évben tiszteletét teszi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évindító konferenciáján – az idén ezt március 7-én tartották. A szokásos menetrend szerint a kamara elnöke, a gazdasági miniszter és a jegybank elnöke is szólnak a meghívottakhoz – s bár 2021 óta Matolcsy György már nem tűnt fel az emelvényen, Varga Mihály most igen.

Mindenki ellenzékben

Egy évvel az országgyűlési választások előtt a 15 éve kétharmados parlamenti többséggel kormányzó Fidesz kapkod, híres-hírhedt kommunikációja csak követni képes Magyar Péterét. A kormánypárt gyarapodó aljasságaival leginkább a már sokszor legyőzött parlamenti ellenzék foglalkozik.