"Favágás és öszvérgyógyászat" (Eötvös Péter; Melis László)

  • Hajnóczy Csaba
  • 2000. október 12.

Zene

a Hungarotonnál jelentek meg kortárs zenei lemezek, de leginkább ott sem.
A BMC karakteres színrelépésével viszont a jelenkori magyar zeneszerzés számos élvonalbéli tagja talált otthonra: Vidovszky, Csapó, Sáry László, Sári József, Faragó, Tihanyi, Petrovics munkái láttak napvilágot a közelmúltban. A sorozat most Eötvös Péter és Melis László lemezeivel folytatódik. Eötvös Péter Vocal Works című albuma a mester második albuma a BMC-nél. Két évvel ezelőtt, a kiadó egyik legalacsonyabb sorszámán már kijött az Atlantis, amely a címadó mellett még két nagyzenekari darabot tartalmaz. Ezek a hazai kiadású lemezek persze Eötvös diszkográfiájának csak egy kis hányadát teszik ki, de ez rendjén is van egy olyan alkotónál, aki a kortárs zene nemzetközi élvonalának első sorában van. (Röviden utaljunk az életrajzra: a budapesti zeneszerzői diploma után a kölni zeneakadémián végzett karmesterként, 1968-től kezdve rendszeresen játszott Karlheinz Stockhausen együttesével, ´71-től dolgozott a WDR legendás kölni stúdiójában, ´78-tól Pierre Boulez munkatársa, az Ensemble InterContemporain zenei igazgatója, az elmúlt húsz évben itt felsorolhatatlan mennyiségű vezető zenekart vezényelt. Bár mindig komponált, ez a tevékenysége a kilencvenes években domborodott ki igazán, Három nővér című operája világsikert hozott.)

Mint audio-hedonistának, mindig különös örömöt jelentenek számomra azok a darabok, amelyek már a puszta hangzásukkal egy világot (alkalmasint persze mikrovilágot) nyitnak ki, és abban aztán ide-oda utaztatnak. Az alapélmény: milyen jó hallgatni. Mint valami mesét. Ezen az Eötvös-lemezen több ilyen darab is van, az egyik éppen a Mese címet viseli. Ez egy 1968-ban Kölnben realizált elektroakusztikus kompozíció. Magyar népmesék részletei szólalnak meg, konkrét történet fölé emelkedve, mintegy a kiragadott, önmagukban tipikus fordulatokból létrehozva egy archetípust. Tény, hogy a 32 évvel ezelőtti kölni csúcstechnika ma már egy PC-re alapozott házi demóstudióhoz képest is "gagyi", de csak technikai értelemben: a darab víziója teljesen adekvát vele.

A Harakiri című darab (1973) Eötvös színpadi indíttatású darabjai közé tartozik. Az alapjául szolgáló szöveget Bálint István írta a japán kultuszíró, Yukio Mishima 1970-ben elkövetett harakirije nyomán. Eötvös darabjába a szöveg japán fordítása került, konkrét hangmagasságok nélkül lejegyzett recitáció formájában, két sakuhacsi (japán fuvola), valamint egy favágó kíséretével. Az utóbbi a többi akusztikus történéstől függetlenül darabol egy rönköt. A darab celebrális, lassú, meditatív atmoszférája számomra kiemelkedő élménye a lemeznek.

A további kompozíciók közül a Három nővér-opera két "igazi" áriáját fűzi egybe a Két monológ (1998), egy Ligetit is észbe juttató madrigálkomédia, az Insetti galanti (1980/89), míg a záró Tücsökzene (1970) elektronikusan feldolgozott tücsökciripelésből varázsol élvezetes belső tájakat.

H

Melis Lászlót a 180-as csoport tagjaként és háziszerzőjeként ismerhettük meg. Karakteres start, nehezen lenne elválasztható az azóta megrajzolt pályától. Maga Melis szerfelett gazdag zeneszerzői termésében tudatos és éles határt húz alkalmazott muzsikái (több tucat filmzene, több száz színházi és rádiópartitúra), illetve az öntörvényű, önmagukban reprezentáns művek között. Utóbbiak listája tucatnál valamivel bővebb, ezek közül kettő, a Mulomedicina Chironis (1989), illetve a Henoch Apokalipszise szerepel a BMC-lemezen.

Az első mű címe magyarul annyit tesz, mint Chiron öszvérgyógyászata. A darab eredetileg a 180-as csoportnak készült, a velük készült felvétel meg is jelent a bakelitkorszak alkonyán. Melis zenéje nem esik fényévnyi távolságra attól a stílustól, amit a korszakot meghatározó - és tudvalevőleg a 180-asokkal is kapcsolatban lévő - szerzők, például Steve Reich, Terry Riley és Louis Adriessen alakítottak ki. Mégis jól hallható, hogy a magyar szerző sajátos, egyéni hangra talált, amelyben jelentős szerep jut a szöveg és a zene viszonyában megjelenő iróniának. Persze ahhoz nem ártana latinul tudni, hogy hetedíziglen kiélvezhessük a címadó tételben az erőteljesen ritmikus alapok fölött szárnyaló énekes duó archaizáló, kvázi-középkori szólamainak poénjait. Chiron ókori traktátusa öszvérek betegségeivel, illetve azok gyógyításával foglalkozik, a tünetek és gyógymódok leírásának példás naturalizmusával élve. Az öszvér döglődését egy-egy Christopher Marlowe-, illetve Baudelaire-mondat, valamint egy rövid Petri-vers (a Hölderlin-parafrázis német fordítása) helyezi tágabb kontextusba. Emlékezetes, és Melis fekete humorának dokumentuma, ahogyan zenébe önti a gyógyíthatatlan beteg Baudelaire utolsó heteinek monoton mondatát: "Non, non cré nom non" (Nem, a szentségit, nem).

A maga módján végső kérdéseket feszeget tehát a Mulomedicina Chironis, de ez még sokkal inkább elmondható a Henoch Apokalipszise (1997) című darabról. Ez a kompozíció megkülönböztetett helyen áll Melis életművében. Az eddigi termés csúcsát tisztelhetjük benne, emlékszünk élő előadásaira is az elmúlt 1-2 évből. Henoch Könyve, az "szövetség talán leghíresebb, legismertebb apokrif gyűjteménye eredetileg héberül vagy arámiul íródott, de ez az ősváltozat éppúgy elveszett, mint görög fordítása, amelyből később a Melis által is használt etióp fordítás készült. Mindazonáltal maga a darab Pilinszkyvel kezdődik és Hamvassal ér véget, mint ahogyan a zene is mai zene: a világ állásáról, a most is apokalipszissel várandós gondolatok és érzelmek újrafogalmazása.

Hajnóczy Csaba

Eötvös Péter: Vocal Works; Melis László: Mulomedicina Chironis, Henoch Apokalipszise; BMC, 2000

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.