Koncert

Loom

  • B. I.
  • 2012. október 12.

Zene

Múlt szombat este mindenki azt kapta, amit megérdemelt: a közönség a várakozásait abszolút kielégítő több mint kétórás előadást, a zenészek az ováció mellett a hallgatóság jól érzékelhető szeretetét is. A legendás nyugat-berlini elektronikus zenekar, a Tangerine Dream két egykori tagjából - a TD-alapító Edgar Froese fiából, Jerome-ból és Johannes Schmoellingből -, valamint a producer-remixer Robert Watersből alakult Loom hangzásvilága leginkább a TD második nagy, 80-as évekbeli időszakára hajaz - amely periódusnak éppen Schmoelling volt az egyik kulcsfigurája. Az ifjabb Froese és Schmoelling közötti szorosabb együttműködés bő másfél éve vált valósággá; a Loom két budapesti koncertje még csak a zenekar második nagy fellépése volt.

A műsor nem is igen tért el a tavalyi debütálásétól (az eindhoveni előadás anyagát dupla CD őrzi az utókornak): az említett TD-periódus, Jerome és Schmoelling szólólemezeinek a darabjai, valamint néhány közös szerzemény hangzott el. A TD zenei innovációját mi sem mutatja jobban annál, hogy mindez ma is igen frissnek tűnt - és aligha csak az esetenkénti keményebb alapok miatt. Vagyis bár a produkció részben a hagyomány előtti tisztelgés volt, szimpla nosztalgiának semmiképpen nem nevezhető. (Nem mintha azzal bármi baj lenne; példa rá a TD egyik régebbi körútját fölelevenítő filmfelvétel, amely a hajdani nagy sláger, a White Eagle alatt futott a kivetítőn.) Nem tudom, hogy a pénteki állókoncert milyen volt; az viszont biztos, hogy ülve, nyugiban hallgatva - és szombaton erre volt lehetőség - ez a zene igazi élmény: kiragad térből és időből is.

Mindenképpen megemlékeznénk a Loomot felvezető Tangram-projektről is. A zenéjében többek között a Brian Eno-i ambient és az e-zene berlini változatát variáló Fabók Péter munkáit fellépése alapján nyugodt lelkiismerettel ajánljuk ezen irányzatok kedvelőinek - különösen a zenei motívumokat lassan egymásra építő, hosszabb lélegzetű darabokat.

A38, szeptember 29.


Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.