Koncert

Metallica

Zene

A filmtörténet egyik legviccesebb vígjátéka a This is Spinal Tap (magyarul A turné címen jelent meg VHS-en), aminél semmi nem parodizálta ki jobban a leszálló ágban lévő rockegyüttesek világát. Előbb-utóbb mindegyik zenekar túljut a zeniten, és az ezredfordulóra ez történt a Metallicával is, sőt 2004-re el is készült a saját Spinal Tap filmjük, Some Kind of Monster címmel. Az akkori krízisből hosszú út vezetett kifelé, a nullás években kiadott albumok nem sikerültek jól, és a 2010-es budapesti koncert is bőven hagyott kívánnivalót maga után. Aztán a most zajló évtizedbe lépve valahogy új erőre kaptak, előbb az Antal Nimród rendezte fikciós koncertfilmmel (Through the Never), majd a 2016-os albummal feledtették a kisiklásokat, úgyhogy a mi szemszögünkből már csak egy jó koncert hiányzott – most azt is megkaptuk.

A show előtt nem sok minden utal arra, hogy látványos produkció részesei leszünk. A küzdőtér közepén egy kör alakú színpad áll, körberakva mikrofonokkal, plusz egy forgatható dobszerkóval. Semmi más. De a látszat néha csal: a plafonra szerelt, többtucatnyi kocka alakú szerkezetről szép lassan bebizonyosodik, hogy kiválóan alkalmas kivetítőnek, fényeszköznek vagy csak szimplán, fel-alá mozgó lát­ványelemnek. Ami pedig a zenét illeti, abban sincs hiba: a zenekar láthatóan élvezi az összjátékot, és még a Lars Ulrich dobolásáért aggódók is megnyugodhatnak. A szettlistában az „új” (dehogy új, már másfél éves) album dominál: hét dalt is eljátszanak róla, James Hetfield még meg is szavaztatja a közönséget, hogy jó lemez-e a Hardwired. Jó bizony, és a dalok remekül elférnek a klasszikusok mellett, egyedül a Now That We’re Dead alatt előadott négyszemélyes törzsi dobolás hat egy kicsit furán.

A remekbe szabott zenei és képi megvalósítás mellett ez a koncert mégis elsősorban a nekünk szánt gesztusokról marad emlékezetes. Nem is csak a gyermekétkeztetési alapítványnak szánt pénzösszegről vagy a legelső, 1988-as magyarországi Metallica-koncert plakátjának (rajta az előzenekar Pokolgép nevével) kivetítéséről beszélek, hanem elsősorban arról, amikor Robert Trujillo (Kirk Hammett kíséretében) elgitározta/elénekelte A legjobb méreg című Tankcsapda-számot. Egészen biztosan a legemlékezetesebb színpadi gesztus volt az 1986-os Queen-féle Tavaszi szél… óta, de az egészhez tudni kell, hogy nem hirtelen jött ötlet volt. Trujillo már több héttel ezelőtt betanulta a dalt egy neves magyar-amerikai filmrendező segítségével, aki nagy Tankcsapda-rajongó. És már volt is szó róla ebben a cikkben.

Papp László Budapest Sportaréna, április 5.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.