mi a kotta?

Vajhegedű

szerző
mi a kotta
publikálva
2018/15. (04. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

„Mit jelent e szél zúgása? / Tán a jó hírt hozza végre? / Szárnya fürge mozdulása / ír a fájó szív sebére.” Ezzel a szakasszal indul Franz Schubert 1821-es első Suleika-dala, amely szövegét egy egészen friss, de már akkor is világirodalmi rangú és hírnevű kortárs remekműből, az idős Goethe Nyugat-keleti dívánjából vette. A bécsi dalköltő tehát szándéka szerint Johann Wolfgang Goethe sorait zenésítette meg, és így tudták ezt sokáig e dal hallgatói meg a Nyugat-keleti díván olvasói is. Csak évtizedekkel később derült ki, hogy ez és a perzsa Háfizra visszautaló versgyűjtemény néhány másik szakasza nem a költőfejedelemtől, hanem 1810-es évekbeli (táv)múzsájától, Marianne von Willemertől való. Marianne-Suleika volt gyermekszínésznő, szopránénekes és balettpatkány, egy művelt frankfurti bankár bal, majd jobb kéz felőli felesége, és mindenekfelett Goethe kedvence, aki lám, képes volt géniuszi barátja nívóján költeni. Marianne von Willemer dala most Natalie Dessay (képünkön) koncertjén hangzik majd fel, hiszen a francia nemzet csalogánya német–francia dal­esttel érkezik a Budapesti Tavaszi Fesztiválra (Zeneakadémia, április 19., fél nyolc).

Natalie Dessay dalestje Mozart-áriával fog kezdődni, s mint szinte minden héten, úgy Mozart persze ezekben a napokban is nagyon ott lesz a (hang)szeren. Ez a hangszer most leginkább a hegedű lesz, mely instrumentumhoz Mozart tudvalevőleg kisgyermekkora óta erősen vonzódott, mint azt a komponista gyermekkorának közeli és hű tanúja, a trombitás és költő Andreas Schachtner visszaemlékezése is igazolja: „Emlékezhetik rá, nagyságos asszonyom, hogy nagyon jó hegedűm van; ezt a néhai Wolfgangerl lágy és telt hangzásáért vajhegedűnek nevezte. Egyszer […] hegedült rajta, s nem tudott betelni a dicséretével. Néhány nap múlva me­gint eljöttem, hogy meglátogassam, éppen saját hegedűjével szórakozott, és rögtön megkérdezte: – mi van a vajhegedűjével? –, azután tovább fantáziált a hegedűn. Végül kicsit elgondolkozott, és így szólt hozzám: – Schachtner úr, a hegedűje körülbelül egy negyedhang felével mélyebben van hangolva, mint ez itten, hogyha úgy hagyta a hangolását, amint utoljára volt, mikor játszottam rajta.” És az alig nyolc­esztendős Mozart természetesen nem tévedett, ahogyan nem tévedhetünk mi sem, amennyiben szombaton, vasárnap és hétfőn ellátogatunk Baráti Kristóf sorozatára, amely Mozart összes hegedűversenyét kínálja a Prágai Filharmónia kíséretében (Zeneakadémia, április 14., 15. és 16., fél nyolc).

A BTF hétfő esti koncertje mindazonáltal igencsak erős konkurenciát jelent majd, elvégre a Müpában a csodás Yuja Wang kamarázik majd, a hegedűs Daishin Kashimoto és a klarinétos Andreas Ottensamer társaságában (Nemzeti Hangversenyterem, április 16., fél nyolc). Ezen a kamaraesten Chopin, Debussy és Stravinsky szerzeményeinek nyomában a Benny Goodman felkérésére készült Bartók-opus, a Kontrasztok is elhangzik majd, e remekmű előadásakor éppenséggel a kollegiális kísérő szerepében mutatva napjaink egyik legizgalmasabb zongoraművészét.

szerző
mi a kotta
publikálva
2018/15. (04. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
mi a kotta
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...