Pataky Attila, rettegj! Van egy zenekar, amelyik a hátrafelé nyilazásról és a sírva vigadás magas élvezeti értékéről énekel

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 4.

Zene

S persze mindezek nemzetmegtartó erejéről.

Pataky Attila végleg elbújhat, Ákos is nyugdíjba mehet, és lehet, hogy a Kárpátiának sem terem már itt babér, továbbá Kodály is felkötheti a gatyáját, ugyanis tegnap kijött a KerecseN nevű együttes új száma, amelyben középkorú férfiak énekelnek arról, hogy ők magyarok, magyarul beszélnek, és arra kíváncsiak, mit szól ehhez Brüsszel. A lírai én nagyon mélyről jövő segélykiáltása a Vajon mit szól ehhez Brüsszel??? című opus, olyan mesteri sorok vannak benne, minthogy „sírva vigadok”; „hátrafelé nyilazok”, bár azt sajnos a klipben nem látjuk, hogy mindez hogyan is történik a 21. században, ahol a hátrafelé nyilazásról szóló klipet is egy stúdióban vették fel:

KerecseN – VAJON MIT SZÓL EHHEZ BRÜSSZEL? (hivatalos szöveges videó / lyrics video)

KerecseN – Vajon mit szól ehhez Brüsszel? Varga Zsolt – ének, gitár Ferusz Krisztián – basszusgitár, Hatala Jani – dob. Lyrics translation by Molnár Zsolt What do you say, Brussels? I speak Hungarian, and my skin is white What do you say, Brussels?

(A remekművet a 444 szúrta ki elsőként.)

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.