ŐSZI PROGRAMAJÁNLÓ - rés a présen

„Például a Városi Vigasság”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2025. augusztus 27.

Zene

Kormos Rebeka, az ócsai Egressy Gábor Szabadidőközpont kulturális igazgatója

rés a présen: Hogyan indult a pályád?

Kormos Rebeka: Egy apró zalai faluban nőttem fel, ahol a szüleim a köznevelésben, illetve a természetvédelemben dolgoztak. Mélyen elkötelezettek voltak, és ez rám nagy hatást tett. Része lettem olyan kezdeményezéseknek, amikor egy iskolaudvar megújult, amikor képeslapsorozat készült a templomokról, vagy amikor egy kreatív projektben a helyi értékeket mutattuk be. Ezek a minták alapjaiban formálták a gondolkodásomat. Később Ócsa lett az otthonom. A fiam születése után önkéntesként kezdtem dolgozni a tájháznál, majd programszervezőként a szabadidőközpontban. Bár előtte egy multicégnél építettem karriert, sosem volt kérdés, hogy a lokálpatriotizmus, a helyi közösségépítés sokkal közelebb áll hozzám. Végül közel tíz évig vezettem az Ócsai Tájházat, ahol évi 20–22 ezer látogatót fogadtunk. Ez szinte egy véget nem érő fesztivál volt számomra, tele szervezéssel, ötletekkel, megvalósítással. Az évek során a népmese és az élőszavas mesemondás is fontos szerepet kapott az életemben. Társszerzőként részt vettem több szakmai kiadvány elkészítésében, és egy akkreditált képzés előkészítésében is. Sokszor érzem, hogy mindez nem működhetne a helyi közösség támogatása nélkül – az adja az erőt, ha alkotótársakra találok, akikkel együtt hozhatunk létre valami újat.

rap: Hogyan kerültél vissza az Egressy Gábor Szabadidőközponthoz?

KR: Tavaly novemberben tértem vissza, immár igazgatóként. Nehéz döntés volt, hiszen a tájház a szívem csücske, de a város kulturális igazgatói pozíciója komoly lehetőségeket tartogatott. Az önkormányzat biztosítja a hátteret ahhoz, hogy valóban színvonalas kulturális projekteket szervezzünk, így katalizátorszerepet tölthetünk be a település kulturális életében. Az első hónapokban a klubélet fel­élesztésével kezdtünk: nyolc új foglalkozást indítottunk, szinte mindet telt házzal. Ezt követte a tavaszi tíznapos Ócsai Kulturális Napok, amelybe számos új elemet építettünk be. Az intézményben sok folyamatot modernizáltunk, mert hiszem, hogy a lakosság igényeihez kell igazodni. Az ócsai közönség már nem a falusi hangulatot keresi, de a városias, pezsgő kulturális közeg még éppen csak kialakulóban – ebben nekünk kulcsszerepünk van. Fiatalokat bevonni továbbra is kihívás, de apró lépésekkel haladunk. Babzsákok kerültek az aulába, elindult egy improvizációs színházi műhely és egy társasjátékklub, amelyek lassan bevonják ezt a korosztályt is.

rap: Milyen programokat kínáltok?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.