Majdnem egy éve játszott utoljára a zenekar teljes felállásban (Balla Gergely és Czakó-Kuraly Sebestyén – ének, gitár, Bradák Soma – dob, Sallai László – basszusgitár), azóta csak a két frontember lépett fel néhányszor duóban. Tavaszra tervezett lemezbemutatójuk is elmaradt, a mostani koncertet pedig hivatalosan nem nevezték annak, de itt hallhatta először a közönség az Atoms című album dalait, és el is hangzott kettő kivételével az összes. De mutattak három számot a készülő harmadik lemezről is, amely újdonságként magyar nyelvű lesz.
A vírushelyzet rányomta a bélyegét az estére: még az engedélyezett 500 fő sem jött össze, ránézésre legfeljebb 350-en lehettek, ami az 1300 fős Nagy Hallban közel sem mondható tömegnek (viszont a távolságot könnyebben tarthatta, aki akarta). Alighanem a zárt terektől való félelem ijesztett el sok embert, hiszen tavaly ugyanezen a helyen telt házat csináltak. De persze erre a koncertre is igaz, ami mostanában mindegyikre: örüljünk, hogy megtarthatták. A tagokon látszott, hogy átérzik az alkalom jelentőségét, szinte meghatottan mondták be többször is, mennyire boldogok, hogy újra színpadon állhatnak. Különösen annak fényében, hogy fogalmuk sincs, mikor tehetik meg ezt legközelebb.
Platon-koncertre úgy jó menni, ha az ember tudja, mire számítson: a számok jó része nem éppen pörgős bulizene – persze vannak kivételek –, de aki fogékony rá, azt nagyon el tudja kapni a balladisztikus, történetmesélős hangulat. A rajongóknak és akik erre számítottak, most sem kellett csalódniuk.
Akvárium, október 10.
