Lemez

Swinging on the Danube

Zene

(Modern Art Orchestra Plays the Music of Attila Korb)

Modernista big bandünk Korb Attila által komponált szerzői lemezének az a bukéja, hogy a swing már nem modern zene, de a zeneszerző ugyanannyira otthon van a régi stílusokban, mint az újakban. A Fekete-Kovács Kornél vezette zenekar viszont 15 éve a kortárs zene felé tájékozódik, a szimfonikushoz igazítva kicsit a hangszer-összeállítást, másrészt saját szerzői gárdával és repertoárral alkot újat. Korb nemcsak a MAO, hanem a Bohém Ragtime Jazz Band tagja is, eredetileg harsonás, de ezen a lemezen saját basszusszaxofonszóló-szvitjét játssza, amelyet maga hangszerelt, a bevezető darabban gitározik, a záróban pedig énekel is harmincas évek végi modorban, mindezt a legnagyobb professzionalizmussal áthatva, választékosan. A hazai old-timer régebben sajnos hemzsegett az amatőrizmustól, de Korb személyében és generációjában elbúcsúzhatunk a régi dixie-világtól, közhelyes nadrágtartóival és jelentőségüket vesztett csokornyakkendőivel. Korb Attila profi, éppen a kellő mértékben adagolja az iróniát, de számára csak egy nagybetűs jazz van. Így például arra gondolhatott, hogy a basszus­szaxofon nagy kihívás, kevesen mernek leülni hozzá, így ez a tökéletes jutalomjáték. A lemezen az old-timer virtus és stílustudatos zeneiség találkozik a szórakoztató pastiche igényével. Most nem az örökkévalóságnak játszik a MAO, de ez is bőven belefér, főleg ahogy az augusztusi lemezbemutató zajlott – egy hajón ringatózva a Dunán.

MAO CD 001, 2020

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.