Modernista big bandünk Korb Attila által komponált szerzői lemezének az a bukéja, hogy a swing már nem modern zene, de a zeneszerző ugyanannyira otthon van a régi stílusokban, mint az újakban. A Fekete-Kovács Kornél vezette zenekar viszont 15 éve a kortárs zene felé tájékozódik, a szimfonikushoz igazítva kicsit a hangszer-összeállítást, másrészt saját szerzői gárdával és repertoárral alkot újat. Korb nemcsak a MAO, hanem a Bohém Ragtime Jazz Band tagja is, eredetileg harsonás, de ezen a lemezen saját basszusszaxofonszóló-szvitjét játssza, amelyet maga hangszerelt, a bevezető darabban gitározik, a záróban pedig énekel is harmincas évek végi modorban, mindezt a legnagyobb professzionalizmussal áthatva, választékosan. A hazai old-timer régebben sajnos hemzsegett az amatőrizmustól, de Korb személyében és generációjában elbúcsúzhatunk a régi dixie-világtól, közhelyes nadrágtartóival és jelentőségüket vesztett csokornyakkendőivel. Korb Attila profi, éppen a kellő mértékben adagolja az iróniát, de számára csak egy nagybetűs jazz van. Így például arra gondolhatott, hogy a basszusszaxofon nagy kihívás, kevesen mernek leülni hozzá, így ez a tökéletes jutalomjáték. A lemezen az old-timer virtus és stílustudatos zeneiség találkozik a szórakoztató pastiche igényével. Most nem az örökkévalóságnak játszik a MAO, de ez is bőven belefér, főleg ahogy az augusztusi lemezbemutató zajlott – egy hajón ringatózva a Dunán.
MAO CD 001, 2020
