mi a kotta?

Sztálin idecsörög

  • mi a kotta
  • 2020. november 29.

Zene

„Miután valamennyi művemet betiltották, sok polgártárs, aki íróként ismer, egy és ugyanazon tanácsot adja nekem. Alkossak „kommunista színdarabot” (a macskaköröm idézetet jelent), ezen kívül forduljak megbánó levéllel a Szovjet­unió kormányához, amelyben megtagadom irodalmi műveimben kifejtett korábbi nézeteimet, és kinyilvánítom, hogy mától kezdve a kommunizmus eszméje iránt odaadó útitárs íróként fogok dolgozni. Cél: megmenekülni az üldöztetéstől, a nélkülözéstől és a fináléban elkerülhetetlen pusztulástól. Ezt a tanácsot nem fogadhatom meg. Aligha sikerülne nekem a Szovjetunió kormánya előtt kedvező színben feltűnnöm, ha írnék egy hamis levelet, amely önmagában is becstelen lenne, s ráadásul naiv politikai hajbókolás volna. Kommunista darab írására eddig kísérletet sem tettem, mivel jól tudom, hogy az nekem nem sikerülne. Megérlelődött bennem az óhaj, hogy véget vessek írói kínlódásaimnak, ezért fordulok igaz levéllel a Szovjetunió kormányához.”

1930-ban ezzel a merész levéllel vágta ki magát reménytelennek látszó helyzetéből Mihail Bulgakov, akit pár hét múltán maga a segítőkész Sztálin csöngetett fel telefonon. Az ezt követő nyugodtabb, de váltig kétes biztonságú alkotói periódus lenyomata – és zárlata – volt az Őfelsége komédiása. Ebben az 1936-ban bemutatott, majd rögvest kegyetlenül levágott színműben Molière és a Napkirály olyannyira egyenlőtlen kapcsolata került a középpontba, s általa a lelkét szó szerint a színpadon kilehelő író-színész végletesen kiszolgáltatott helyzete. Molière és Bulgakov nyomán most Vajda János szentelt operát ennek a témának, s ha minden igaz, pénteken a közönség elé is kerül A képzelt beteg, avagy őfelsége komédiása (Eiffel Műhelyház, október 30., nyolc óra). A szövegkönyvet Várady Szabolcs jegyezte, a karmester Kovács János, a rendező Szabó Máté, XIV. Lajos megformálója pedig – figyelmezzünk! – Ókovács Szilveszter lesz.

Az egyelőre még felettébb sűrű programból, számottevő kockázatot vállalva, három nagyszerű vendégművészt emlegetünk az alábbiakban. Hiszen, kezdjük ott, hogy nem is egy, hanem mindjárt két világraszóló francia zongorista is ígéri magát hozzánk a közeli napokra: Jean-Efflam Bavouzet és Pierre-Laurent Aimard. Az előbbi Baráti Kristóffal fog Bartókot kamarázni (Solti terem, október 29., hét óra), majd a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjére ugrik be egy kétzongorás Mozart-versenymű egyik szólamát eljátszandó (Zeneakadémia, október 30., hét óra). Aimard pedig a Concerto Budapest estjére érkezik, hogy a tavaszi kényszerű halasztást követően most már valóban előadja körünkben Brahms II. zongoraversenyének magánszólamát (Nemzeti Hangversenyterem, október 31., fél nyolc). És ugyanezen az estén még kedvenc vendéghegedűsünk, Isabelle Faust is fel fog lépni Budapesten, méghozzá az Il Giardino Armonico társaságában (Zeneakadémia, október 31., fél nyolc). Programjuk középpontjában és peremén egyaránt az olasz barokk ismert nevű, de korántsem eléggé ismert életművű mestere, Pietro Locatelli áll majd.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.