mi a kotta?

Sztálin idecsörög

  • mi a kotta
  • 2020. november 29.

Zene

„Miután valamennyi művemet betiltották, sok polgártárs, aki íróként ismer, egy és ugyanazon tanácsot adja nekem. Alkossak „kommunista színdarabot” (a macskaköröm idézetet jelent), ezen kívül forduljak megbánó levéllel a Szovjet­unió kormányához, amelyben megtagadom irodalmi műveimben kifejtett korábbi nézeteimet, és kinyilvánítom, hogy mától kezdve a kommunizmus eszméje iránt odaadó útitárs íróként fogok dolgozni. Cél: megmenekülni az üldöztetéstől, a nélkülözéstől és a fináléban elkerülhetetlen pusztulástól. Ezt a tanácsot nem fogadhatom meg. Aligha sikerülne nekem a Szovjetunió kormánya előtt kedvező színben feltűnnöm, ha írnék egy hamis levelet, amely önmagában is becstelen lenne, s ráadásul naiv politikai hajbókolás volna. Kommunista darab írására eddig kísérletet sem tettem, mivel jól tudom, hogy az nekem nem sikerülne. Megérlelődött bennem az óhaj, hogy véget vessek írói kínlódásaimnak, ezért fordulok igaz levéllel a Szovjetunió kormányához.”

1930-ban ezzel a merész levéllel vágta ki magát reménytelennek látszó helyzetéből Mihail Bulgakov, akit pár hét múltán maga a segítőkész Sztálin csöngetett fel telefonon. Az ezt követő nyugodtabb, de váltig kétes biztonságú alkotói periódus lenyomata – és zárlata – volt az Őfelsége komédiása. Ebben az 1936-ban bemutatott, majd rögvest kegyetlenül levágott színműben Molière és a Napkirály olyannyira egyenlőtlen kapcsolata került a középpontba, s általa a lelkét szó szerint a színpadon kilehelő író-színész végletesen kiszolgáltatott helyzete. Molière és Bulgakov nyomán most Vajda János szentelt operát ennek a témának, s ha minden igaz, pénteken a közönség elé is kerül A képzelt beteg, avagy őfelsége komédiása (Eiffel Műhelyház, október 30., nyolc óra). A szövegkönyvet Várady Szabolcs jegyezte, a karmester Kovács János, a rendező Szabó Máté, XIV. Lajos megformálója pedig – figyelmezzünk! – Ókovács Szilveszter lesz.

Az egyelőre még felettébb sűrű programból, számottevő kockázatot vállalva, három nagyszerű vendégművészt emlegetünk az alábbiakban. Hiszen, kezdjük ott, hogy nem is egy, hanem mindjárt két világraszóló francia zongorista is ígéri magát hozzánk a közeli napokra: Jean-Efflam Bavouzet és Pierre-Laurent Aimard. Az előbbi Baráti Kristóffal fog Bartókot kamarázni (Solti terem, október 29., hét óra), majd a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjére ugrik be egy kétzongorás Mozart-versenymű egyik szólamát eljátszandó (Zeneakadémia, október 30., hét óra). Aimard pedig a Concerto Budapest estjére érkezik, hogy a tavaszi kényszerű halasztást követően most már valóban előadja körünkben Brahms II. zongoraversenyének magánszólamát (Nemzeti Hangversenyterem, október 31., fél nyolc). És ugyanezen az estén még kedvenc vendéghegedűsünk, Isabelle Faust is fel fog lépni Budapesten, méghozzá az Il Giardino Armonico társaságában (Zeneakadémia, október 31., fél nyolc). Programjuk középpontjában és peremén egyaránt az olasz barokk ismert nevű, de korántsem eléggé ismert életművű mestere, Pietro Locatelli áll majd.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

A lélekkufárok

„Felkérjük Kuminetz Gézát (rektor atya – a szerk.), hogy tartsa fenn a dékán fegyelmi döntését, és szükség esetén követelje meg azon oktatók önkéntes távozását, akik tartósan aláássák az intézmény keresztény identitását” – áll a CitizenGO nevezetű „ultrakonzervatív” (lefordítva: bigott) lobbiszervezet hazai lerakatának augusztus 28-án kelt, Megvédjük a keresztény oktatás szabadságát a Pázmányon! című petíciójában.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”