Több mint két évtizede annak, hogy Omar Rodríguez-López és Cedric Bixler-Zavala, az At the Drive-In nevű poszthardcore zenekar tagjai a texasi El Pasóban megalakították, és gyors sikerre vitték a rocktörténet egyik legvalószínűtlenebb formációját.
„De a banda játszik bélyeggel a hátán / Ezerszer megírták, hogy egyikük a sátán” – hasogatta a kulisszákat 42 évvel ezelőtt Földes László, a Hobo Blues Band Rolling Stones blues című számában, amelyet leginkább a hatvanas évek iránt érzett ködös nosztalgia hatott át, és távolról sem az aktualitások.
Az együttes vezetője, Subicz Gábor trombitás, a Modern Art Orchestra tagja a Subtonesszal találta meg azt az utat, amelyet a két világ között eddig is keresett.
A bostoni Pixies a nyolcvanas–kilencvenes évek fordulójának egyik legfontosabb rockzenekara volt.
Amikor a már egy ideje a csúcson álló zenekarvezető-bőgős, Charles Mingus és együttese európai turnéra indult 1964 tavaszán, nem álltak szerencsésen a csillagok.
A tizenkét éve alakult kamarazenekar háza tájáról érkező utolsó hírek nem sok jót ígérnek.
Ókovács Szilveszter főigazgató belengette az egész társulatot érintő változtatásokat, amelynek részleteit a szakszervezetek kérésére nem hajlandó megosztani.
Amióta világ a világ, sok zenész sokféle műfajban igyekszik megragadni, kifejezni és átadni a „metafizikait”, de ez csak különleges pillanatokban rezonál a hallgatókban úgy, ahogy az előadó szeretné. Amikor Pharoah Sanders szeptember 24-én meghalt, rengetegen reagáltak így: „Köszönjük a spirituális élményt!” A jazzhagyomány egyik őrzőjének tekintett, olasz származású amerikai szaxofonos, a nagy tudású Joe Lovano például ezt írta: „Megvilágosítottál előttünk túlvilági helyeket a kozmikus kifejezéseiddel.”
A 2020-as évek elejére a britpop nagy négyese közül a Suede maradt a nagy túlélő.
Erlend Øye és Eirik Glambek Bøe minden csinnadratta nélkül vonult be a Müpa színpadára.
Fischer Iván szerint ez a legnagyobb siker, amit magyar zenekar valaha elért.
