MaNcs 34. évf. 41. sz. (2022-10-13)
„A rendőrminisztérium alá kényszerített közoktatás dolgozóinak módszeres megfélemlítése a tanév kezdete óta tart”, írtuk a múlt héten azokról a figyelmeztető levelekről, amelyeket a sztrájkoló, engedetlen pedagógusoknak küldtek ki a tankerületi vezetők, és amelyek a címzettek legnagyobb bűnének a tanulói tankötelezettség teljesítésének akadályozását nevezik.
Nagy napokat él át mostanság Magyarország miniszterelnöke, a minap Prága, tegnap Berlin várta ezt a kétségtelen világpolitikai főtényezőt. Holnap sajnos csak Szijjártó Péter mehet Moszkvába, hisz’ az talán még nekünk is kicsit snassz lenne, ha a főnök Berlinből rögtön Putyinhoz, pláne Lavrovhoz vagy valami osztályvezetőhöz talpalna.
„Ha reggel nem akar felkelni, mondd azt, hogy van friss Nemzeti Sport, egyből kinyitja a szemét. Elsőnek kell olvasnia, volt rá példa, hogy kivasaltam, hogy ropogós legyen” – nyilatkozta a Story magazinnak még 2014-ben Lévai Anikó, de ebből legfeljebb a kivasalásnak mint házastársi teendőnek volt hírértéke.
Tíz éve, a Transparency International (TI) Magyarország fogalmazta meg először: a magyar államot foglyul ejtették. Az angolul frappánsan state capture-ként leírt jelenségnek – miként arról a nemzetközi szakirodalomban bőségesen lehetett olvasni az elmúlt években – számos megnyilvánulási formája van.
Megindulása (augusztus 13.) óta Pest leghosszabb villamosvonala, menetrend szerinti ideje 48 perc. Ideje, hogy K. Dezső is felszálljon rá.
Október elején szivárogtak ki a kormány egészségügyireform-elképzelései. A csomag fokozott állami szerepvállalással számol, erőteljes centralizációt vetít előre, és számos túlzó szabályozást is tartalmaz. Rékassy Balázzsal a tervezet főbb pontjait beszéltük át.
A Győrszentivánra szánt akkumulátorgyár miatti helyi tiltakozáshullámot és felháborodást egyre nehezebben kezeli a kormánypárti vezetésű győri önkormányzat. A helyzetet Dézsi Csaba András polgármester konfrontatív fellépése is inkább élezte, mint enyhítette.
Egy közös kirándulás szervezésekor buszonként 100 ezer forintot kért vissza borítékban, korábban pedig elárulta az ’56-os forradalmat – ezt állítja Csoóri Sándorról egy történész, akit a költő özvegye kegyeletsértésért feljelentett. Az utóbbi vád azóta egy másik könyvben is megjelent.
Bucsától, Irpinytől, Hosztomeltől Izjumig próbálják kriminológusok, orvos szakértők, rendőrök feltárni az Ukrajna elleni háborúban elkövetett atrocitásokat, azonosítani az áldozatokat.
Philippe Sands neve itthon is ismert, leginkább úgy, mint a népirtás és az emberiesség elleni bűnök fogalmát személyes történeteken keresztül megvilágító Kelet-nyugati utca szerzője. A brit, anyai ágról francia származású, zsidó gyökerekkel rendelkező, „civilben” neves nemzetközi jogász gyakorlatilag e könyv folytatásaként, vagyis az egyik történetszálát továbbgombolyítva írta meg Patkányút című művét.
Első regényével 49 évesen jelentkezett, s rögtön a kritikusok és az olvasók kedvence lett. Egyszerű, de rendkívüli érzelmeket felmutatni képes nyelve teszi egészen különlegessé a műveit. A szerzővel a Könyvfesztivál után beszélgettünk dialektusról és odaadott gyerekekről, személyességről és a nők helyzetéről is.
Legújabb, Vázlat valami máshoz című könyvében négy mai nő életébe tekint bele. Fanyar iróniával és mély együttérzéssel jeleníti meg szereplőit, de csak töredékesen ismerjük meg az életüket. Könyve koncepciójáról, írói kísérleteiről, női szerepekről, társadalmi megítélésről és az életkilátásainkról beszélgettünk.
Magdinak három kiló iráni lila agyagért kell elmennie egy szépségszalonba. Az út hosszú, keresztülvezet egy legelésző tehenekkel teli pusztán. Eltűntek a megszokott támpontok, Magdi a rázkódó járművön majdnem elvéti a kapaszkodót, és a legszívesebben kiszúrná az őt bámuló férfinak a szemét. Magdi orvoshoz jár, hogy a dührohamait kezelni tudja.
E fiktív életrajzi regényben a nagy költő nem más, mint a szlovák irodalom legnagyobb klasszikusának számító költő, drámaíró és műfordító, a modern szlovák költészet megteremtője, Pavol Országh Hviezdoslav, aki, miként Petőfi, szlovák anyától és magyar apától született.
Bradbury a televízió térhódítása és a hidegháború árnyékában írta meg a jövő Amerikájában játszódó disztópiáját egy olyan kultúraellenes világról, ahol a hatalom betiltja és elégeti a könyveket. Amióta a Fahrenheit 451 az ötvenes években megjelent, a humán tudományok presztízse csak csökkent.
Elképesztő belegondolni, hogy mennyire más volt a világ a legutóbbi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idején. Több mint három év eltelt, mialatt ránk telepedett a járvány, kitört a háború, nyomában az élet szinte minden vonatkozását érintő válsággal.
Végtelenül nyomasztó 160 perc. Nyomasztó, mert közünk van, nekünk, minden egyes kelet-európai embernek ehhez a Lengyelországban elkövetett politikai gyilkossághoz, akkor is, ha még meg sem születtünk a gyalázatos eset idején, és fogalmunk sincs az akkori történelmi helyzetről – és ezzel az érintettséggel szembesít bennünket ez a film.
„De a banda játszik bélyeggel a hátán / Ezerszer megírták, hogy egyikük a sátán” – hasogatta a kulisszákat 42 évvel ezelőtt Földes László, a Hobo Blues Band Rolling Stones blues című számában, amelyet leginkább a hatvanas évek iránt érzett ködös nosztalgia hatott át, és távolról sem az aktualitások.
Úgy tűnik, még mindig nem unjuk a régi nagy nevek pufogtatását, és ha a róluk készült film némi katasztrófaturizmusra is lehetőséget ad, a siker garantált.
A kiállítás fő témája egy híres bűntény, amelynek megtörténtében aktív (vagy néha passzív) szerepet játszottak: egy sírásó, egy bécsi börtönőr, egy a frenológia iránt élénken érdeklődő hercegi titkár, egy menstruációs problémákkal küszködő hölgy, valamint egy ismeretlen személy holtteste (vagyis a koponyája), több háború, egy sokáig üres mauzóleum, továbbá a hosszan tartó pereskedések. A kiváltó ok pedig Joseph Haydn koponyája volt, amely majd 150 éven keresztül várta, hogy elhelyezzék végső, kismartoni nyughelyére.
Több mint két évtizede annak, hogy Omar Rodríguez-López és Cedric Bixler-Zavala, az At the Drive-In nevű poszthardcore zenekar tagjai a texasi El Pasóban megalakították, és gyors sikerre vitték a rocktörténet egyik legvalószínűtlenebb formációját.
A kilencvenes évek végi posztbritpop időszak egyik legnépszerűbb szigetországi zenekara volt a Manic Street Preachers. A walesi csapat 1998-as, This Is My Truth Tell Me Yours című albuma másfél millió példányban fogyott, és szinte minden létező brit díjat bezsebelt.
A Goethe-Institut hálózat öt földrészen segíti a német nyelv elsajátítását, és nemzetközi együttműködésen alapuló kulturális programokat valósít meg. A budapesti intézet vezetőjét a Szemrevaló filmfesztivál kapcsán kérdeztük arról, hogy lehet-e Magyarországon politikamentes kulturális tevékenységet végezni, miben különbözik a német kultúra terjesztése Magyarországon, illetve Oroszországban, és mit szól ahhoz, ahogyan hazáját a magyar köztévében ábrázolják.
Amikor Sztupa és Troché megpróbáltak beépülni a rigók közé, az eredmény csúfos kudarc lett, pedig megadták a módját rendesen.
Ez egy sorozatgyilkosos film, de nem a redundáns részletességgel bemutatott gyilkosságok a legszörnyűbbek benne.
Covid-mozinapló, sokadik felvonás: a pandémia miatt üresen kongó filmszínházakban ismét bemutatják a Hókusz pókusz című 17 éves filmet, mely története során először a nézettségi lista tetejére mászik.
Nyilván szabás-varrási hasonlatokkal lehetne a legegyszerűbben leírni ezt a filmet.
A tizenkét éve alakult kamarazenekar háza tájáról érkező utolsó hírek nem sok jót ígérnek.
Amikor a már egy ideje a csúcson álló zenekarvezető-bőgős, Charles Mingus és együttese európai turnéra indult 1964 tavaszán, nem álltak szerencsésen a csillagok.
A bostoni Pixies a nyolcvanas–kilencvenes évek fordulójának egyik legfontosabb rockzenekara volt.
Az együttes vezetője, Subicz Gábor trombitás, a Modern Art Orchestra tagja a Subtonesszal találta meg azt az utat, amelyet a két világ között eddig is keresett.
Két alkalommal abúzus miatt jelentette fel volt élettársát, annak rokonait és ismerőseit egy édesanya. Állításai utólag hazugnak bizonyultak, ezért ellene rágalmazás miatt indult eljárás – de kiskorú veszélyeztetése, hamis vád bűntette miatt is felelnie kell a bíróság előtt.
