Mohammad Raszulof napjaink egyik legismertebb iráni filmrendezőjének számít, akinek legutóbbi filmjét, A szent füge magját épp most jelölték Oscarra a legjobb külföldi film kategóriában. Korábban elnyerte már az Arany Medvét Berlinben és többször díjazták Cannes-ban is. Mint a legtöbb, nemzetközileg elismert iráni alkotó, ő is száműzetésben él, mivel saját hazájában teljesen ellehetetlenítették a munkáját, sőt, az életét is. Raszulof ameddig csak tudott és bírt, Iránban maradt, legutóbbi bebörtönzése után azonban úgy döntött, Németországba menekül.
A szent füge magját 2023 decembere és 2024 márciusa között teljes titokban forgatta, a munka közben értesülve arról, hogy börtönbüntetését megújították. Az iráni újévi ünnepségeket kihasználva tudta befejezni a filmet, majd két órája volt eldönteni, az országban marad, ahol ismét börtönbe kell vonulnia, vagy elmenekül. A film felvételeit sikerült Hamburgba csempészni, így végül itt készültek el annak utómunkálatai. A szent füge magja Németország Oscar-nevezettjeként jutott jelöléshez.
Raszulofnak bőven vannak tapasztalatai az iráni rezsim elnyomásáról, vagy épp az ottani börtönállapotokról. Először 2010-ben tartóztatták le, amiért engedély nélkül filmezett – ekkor hatéves börtönbüntetésre ítélték, melyet végül egy évre csökkentettek. 2017-ben, amikor már Cannes-ban és több filmfesztiválon is visszatérőnek számított, elkobozták az útlevelét és megtiltották, hogy elhagyja az országot. 2019-ben A man of integrity (Lerd) című filmjéért újabb egy év börtönre és kétéves országelhagyási tilalomra ítélték, pedig Asghar Farhaditól Jafar Panahiig a legismertebb iráni rendezők álltak ki mellette. 2020-ban újabb egy év börtönt kapott és két évre eltiltották a filmezéstől; ezúttal három filmjét bélyegezték a rendszer elleni propagandának. 2023-ban az Un Certain Regard szekció egyik zsűritagjaként tervezett részt venni a Cannes-i Filmfesztiválon, ám 2022 júliusában letartóztatták, amiért kritizálta a kormányt az ábádáni lakóház-katasztrófa miatt, amelyben 41-en meghaltak, 37-en pedig megsérültek (2022. május 23-án felújítása során összeomlott egy lakó- és kereskedelmi épület a délnyugat-iráni Ábádánban). A rendező most a Göteborgi Filmfesztiválon emlékezett vissza ekkori fogvatartására. Mint elmondta, hét egymást követő estén kellett megnéznie Nincs gonosz című, egyébként valóban remek, Berlinben is díjazott filmjét.
„Ágyban fekvő beteg voltam, amikor odajöttek hozzám: »Micsoda remek filmet készített!« A probléma ott kezdődött, amikor a következő nap új őrök érkeztek, akik szintén velem együtt akarták megnézni a filmet” – magyarázta a rendező. Raszulofnak letartóztatása után egészségügyi problémái voltak és műtétre volt szüksége, de a kórházban is több őr figyelt rá, nehogy megszökjön. „Egyszer csak egyikük odajött és azt mondta: »Úgy hallottam, filmrendező vagy. Nem baj ha csinálunk egy szelfit?« Aztán jött a következő őr, aki szintén közös képet akart, mert hallott a Nincs gonoszról” – emlékezett vissza. Az egyik őr egyszer csak elővett egy USB-t azzal, hogy rajta van a film – igaz, egyszer már látta, de az mégsem ugyanaz, mint a film rendezőjével újranézni. Épp ezért az éjszaka közepén kezdtek mozizni Raszuloffal, megbizonyosodva róla, hogy senki se lássa őket. A dolog pikantériája, hogy a Nincs gonosz négy történeten keresztül épp az iráni rezsimet és annak börtönrendszerét mutatja be. Egyik szereplője például egy börtönszolgálatra vezényelt sorkatona, aki nem hajlandó végrehajtani egy kivégzést, ezért inkább megszökik.
Raszulofot 2023 februárjában egészségügyi állapota miatt ideiglenesen kiengedték a börtönből. Büntetését csökkentették, amikor azonban A szent füge magját beválogatták a Cannes-i Filmfesztivál programjába, az iráni hatóság a stáb több tagját is kihallgatta és arra kényszerítette a rendezőt, hogy vonja vissza a filmet a seregszemléről. Ezt nem tette meg: végül ugyan az Arany Pálmát nem sikerült elnyernie, de így is több elismeréssel, például a zsűri díjával és Fipresci-díjjal távozhatott. Raszulofot közben otthonában nyolcévnyi börtönre, korbácsolásra, pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélték. A rendezőnek a stáb néhány többi tagjával együtt végül 28 napig tartó menekülés után sikerült elhagynia Iránt. Mivel útlevelét a hatóságok bevonták, gyalog kellett eljutnia a határig, majd német segítséggel tudott Európába repülni.
„Egy olyan társadalomban, ahol cenzúra működik, a legfontosabb dolog, amit tehetsz, hogy magadat adod. A diktatúrák azt akarják, hogy minden egyes ember ugyanolyan legyen. Mikor ugyanis mindenki ugyanúgy gondolkozik és beszél, egyszerűbb irányítani őket” – magyarázta. Mint elmondta, az iráni művészetre jellemző, hogy metaforákban fogalmaz, az emberek ugyanis így igyekeztek megvédeni magukat, miközben nem mondtak le arról, hogy szabadon beszéljenek arról, ami valóba fontos számukra – erre számtalan példa akad a régi perzsa költészetben és irodalomban. Raszulof kezdetben szintén így rendezett, a negyedik filmjekor azonban úgy döntött, hogy sokkal egyértelműbb és egyenesebb lesz. Ennek köszönhetően szerzett nemzetközi elismerést, de szintén emiatt küldték börtönbe.
Az iráni rezsim működéséréről és arról, hogyan lehet ilyen keretek között filmezni, szintén beszélt lapunknak adott interjújában az ugyancsak száműzetésben élő Szepideh Fárszi rendező, akit tavaly Szirén című animációs filmje kapcsán kérdeztünk. Ez az interjúnk ide kattintva olvasható.
A szent füge magja Raszulof előző filmjeihez hasonlóan nagyon is direkten fogalmaz: főhőse egy vizsgálóbíró, akinek a teheráni tüntetések során váratlanul eltűnik a fegyvere, családjában pedig mérgezővé válik a légkör. A film január 30-tól itthon is nézhető a Cirko Film forgalmazásában.
(Címlapképünkön: Mohammad Raszulof Misszagh Zareh és Szoheila Golesztani iráni színészek fotójával a kezében a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon 2024. május 24-én. Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo)
