Visszhang: lemez

Subtones: Lángolj

Visszhang

Az együttes vezetője, Subicz Gábor trombitás, a Modern Art Orchestra tagja a Subtonesszal találta meg azt az utat, amelyet a két világ között eddig is keresett.

Az untig ismételt kérdésre, hogy nevezze meg zenekara stílusát, így válaszol: jazzpop, ami a mostani albumon végig magyar szövegekkel szól, Závada Péternek és Szepesi Mátyásnak köszönhetően. Talán ezen a téren a legnehezebb a jazz-pop fúziót megtalálni, mivel felsóhajt néha a romantika: „álmot sző”, hogy azután visszataláljon a mába: „lassan minden kertszomszéd magáz”. Mintaszerű, ahogy a sokat foglalkoztatott, kiváló énekesnők, Kiss Flóra és Jónás Vera saját egyéniségüket megtartva tudják váltogatni a szóló és vokál szerepeket, nem beszélve a rögtönzéses részekről. A flikk-flakk a kijelölt út két széle között meggyőzőbb, mint az előző albumon (Octopus, 2020), ami annak is köszönhető, hogy a hangszerelés egységesebb és színesebb. A rövidre szabott szólók között az ütőhangszerektől a trombitáig az egész zenekar szólamai precízen artikuláltak, és véletlenül sem veszélyeztetik az összhatást. Bevállaltak rap duó bevezetőt, overdub vokált, impozáns szárnykürt- és fuvolaszólót, kiállásokat és torzított gitárt, ráadásul mindezt egy számban, a Vaklármában, amely évek óta az egyik legjobb poszt-jazzrock darab. De nem tudják mindig ezt a feszültségszintet fenntartani. A Subtones egy alapvetően derűsre hangolt zenekar, amely képes megfogalmazni elvont gondolatokat.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.