VillanynarancsFilm
Meghökkentem, és így fog járni az is, aki Az utolsó blues, A brooklyni testvér és/vagy A skorpió megeszi az ikreket... alapján alkotott magának képet Gárdos Péterről.
Lassan tizenöt éves lehet már ez a sorozat: egyik, ha nem az első kötetének, Bodor Ferenc Pesti presszók című munkájának poétikus darabjai itt, a Narancsban jelentek meg először.
A filozófiatörténet és a klasszika-filológia egybehangzó véleménye szerint az athéni Szókratész nem volt különösebben szenvedelmes természetjáró, s önszántából nem egykönnyen hagyta el szülővárosa belterületét.
Hogy a dal írja-e költőjét vagy a költő a dalát, hogy a festmény teremti-e festőjét vagy a festő festményét, nem tudom; az azonban nyilvánvaló, hogy önarcképeivel Moizer Zsuzsa önmagát igyekszik megalkotni (a szó szoros, nem pedig bombasztikusra koptatott értelmében) folyamatosan, a legvégzetesebben lírai módon.
Harta, Dunasziget Az ember, mert tájékozatlan és nagy barátja a tévhiteknek, hajlamos azt gondolni, hogy Budapesttől délre már nem mutat semmit a Duna. Csak folydogál álmosan, hordja az uszályokat Szerbia, a Vaskapu (az elárasztott Orsova és Ada Kaleh szigete), Csernavoda, a Fekete-tenger felé.
Michael Gira neve közel két évtizeden át összeforrt a New York-i indusztriális rock egyik letéteményesének számító Swansszal, melynek kínzó lassúságú, szikár lemezei (Cop; Holy Money) a nyolcvanas évek legextrémebb produkciói közé tartoztak.
Jools Holland utoljára jó három és fél évvel ezelőtt, Rhythm & Blues Orchestrájával került szóba nálunk. Tudják, az a pasas, aki a hetvenes években a Squeeze billentyűseként tűnt fel, aztán hagyta a new wave-et másra, hogy elmerülhessen inkább a boogie-woogie-ban, rhythm and bluesban, dzsesszben.
Az áldott emlékű Latabár Kálmán tódította e szavakkal Frosch szerepében a mámoros, csak az operettben legalizált szertelen vidámságot, s szemre épp ilyesforma hangulat uralg Strauss (egykor még A denevér cím alatt megszeretett) dalművének új bemutatóján is.
Hazánkat nem rázta meg különösebben az utóbbi évek újabb flamencoreneszánsza, Paco de Lucia azonban van akkora név, hogy "flamencoshow"-ja még a SYMA Rendezvénycsarnokba is közel telt házat vonzzon.
Ügyes! - mondaná Kohn bácsi, ha értesülne Jefim Szemjonovics Rahlin (Smulevics) túlélési stratégiájáról. Rahlin szovjet író, 11 könyve jelent meg, és élvezi az írószövetségi tagsággal járó előnyöket (háromszobás moszkvai lakás, telefon, alkotóházi beutalók, NDK-s írógépszalag), pedig két csúnya folt is van az életrajzában (pártonkívüli és zsidó).