Mérlegen az operaházi Ókovács-éra

Úgy megy, mint aki jön

Zene

Tavaly novemberben Csák János minisztériumában váratlanul úgy döntöttek, nem hosszabbítják meg Ókovács Szilveszter opera-főigazgatói mandátumát. Ókovács megbízatása február 14-én lejár, megbízott főigazgató július 31-ig vagy az új igazgató kinevezéséig lehet. Az új pályázaton ő is elindul.

Az eredeti pályázatot a Magyar Állami Operaház vezetésének újabb öt évére 2022 augusztusában írták ki, s ezt nyilvánította eredménytelennek a Kulturális és Innovációs Minisztérium. A novemberi döntés magát Ókovácsot sem érhette teljesen váratlanul. „Szeretném megköszönni a miniszterelnök úr huzamos bizalmát. Én csak tudom, mert lassan elérem azt a határt, ami még a magyar operaházi történetben nem volt. Tizenkét év! Azután már tényleg mindenkinek mennie kellett” – hangzott el nyolc hónappal korábban Ókovács Szilvesztertől az Ybl Miklós tervezte, 55 milliárd forintból felújított, több­éves csúszással átadott Operaházban március 12-én. A közönség felmorajlott, és a köztévé gyors reagálású adásvezetője nyomban a miniszterelnöki páholyhoz kapcsolt. Orbán összerezzent a váratlan elszóláson. „Nem akarok ötleteket adni, de ez tényleg lassan elközeleg” – próbált javítani Ókovács, de csak fokozta a helyzet kínosságát.

És az is igaz, ha Ókovács nem favorit, nehéz választani: az operarajongóként is számon tartott építész, a Müpa és a Táncszínház tervezője, az Ybl-palota rekonstrukciójának vezetője, Zoboki Gábor visszavonta a pályázatát, jelen kultúrpolitikai viszonyok között pedig talán a 2011-ben parkolópályára állított egykori fő-zeneigazgató, Győriványi Ráth György sem gondolta komolyan, hogy nyerhet. Ókovács viszont – aki ha újra kineveznék, csakugyan rekorder lenne az operaigazgatók történetében – ismét pályázik: „Áttekintem a pályázati anyagomat, és azt a kért új szempontok alapján kiegészítem” – nyilatkozta az Indexnek. S hogy mik a kért szempontok? A minisztérium közlése szerint „augusztus óta jelentősen módosultak a kulturális területen is az energetikai és finanszírozási feltételek, amelyek innovatív megoldásokat igényelnek”. Magyarul: hatékonyabb pénzfelhasználást és eredményeket várnak fentről. Nem is olyan egyszerű, ha az embernek a nyakán van egy hatalmas, folyamatos restaurálást és karbantartást igénylő műemlék, az Andrássy úti Operaház, továbbá az Erkel Színház, amelyet szinte lehetetlen megtölteni és drága kifűteni, no meg a haszontalan „bezzegprojekt”, a X. kerületi Eiffel Műhelyház, amely díszletműhelyként és raktárként funkcionál, és amelynek a hatalmas és pocsék akusztikájú terei közönségbefogadásra épültek, csak éppen a közönség nem szereti. Tényleg, teszik fel a kérdést a hozzáértők: ki a fene akarná magára venni ezt a kabátot?

A fantom operaháza

Ókovács Szilveszter 2011 augusztusában került az Operaház élére – akkor még kormánybiztosi tisztségben. A szakma bízott benne, s mivel 2002-től három éven át az intézmény kommunikációs vezetője volt, az intézmény dolgozóit is ismerte. Komolyabb „ráncfelvarrást” vártak tőle. Állítólag maga a miniszterelnök, aki tulajdonképpen egyetlen felettese volt a furcsa hierarchiában, bátorította, hogy 2007-es bezárása után nyissa meg az egykori Népoperát, az Erkel Színházat, és az igazgató egyszerre tartotta feladatának a minőség emelését, nagy énekesek meghívását és a tömegek operába csábítását. Az csak a sors fintora, hogy Orbánék éppen az Operaházban ünnepelték az akkor új, s azóta ismételten meg-megújuló Alaptörvényt, amikor az első jelentős és nagy tömegtüntetés zajlott a Fidesz ellen: a miniszterelnök az ünnepség végén a hátsó kijáraton távozott. 2012 augusztusában Ókovácsból megbízott igazgató, 2013 januárjában pedig immár hivatalosan is főigazgató lett. Aztán a belé fektetett szakmai bizalom lassan elpárolgott.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.