Interjú

„Mint egy befagyott tó”

Hegedűs János basszusgitáros

Zene

A Másfél korábbi tagja 14 évig élt Franciaországban, majd onnan hazatérve, még a járvány előtt alapította meg új zenekarát. A düBel egy éve lépett fel először, az idén jelenik meg első lemezük. Zenéjüket „elektroűrdiszkópunknak” nevezik.

Magyar Narancs: 1980-ban Szűcs Juditnak volt egy Űrdiszkó című száma, két évvel később erre reflektálva énekelte az ETA nevű punkzenekar, hogy „űrdiszkóban radarpénisz lődörög”.

Hegedűs János: Emlékszem rá, de a műfaji meghatározás nem innen indult ki, ezek már menet közben jutottak az eszembe. Valahol az is passzol ehhez, hogy van egy számunk, a Helybenfutás, amelyet Esztergályos Cecília 1985-ös fitneszlemeze ihletett.

MN: Annak idején hatottak rád az efféle zenék?

HJ: Elsősorban azért, mert olyan korszakban éltünk, amikor a beszűkült lehetőségek miatt mindenki ugyanazt tudta hallgatni. Ezért sokkal homogénebb volt a zenei kultúra, ami ellen persze mi lázadoztunk. Ma már úgy gondolom, hogy amiket akkor lenéztünk, mert borzalmas gagyinak tűntek, gyakran remekül hangszerelt, profi produkciók. Lehet béna és giccses, de különösen a mai populáris zenével összehasonlítva kifejezetten izgalmasnak tűnik. Nem véletlen, hogy a düBellel többször is idézzük ezeket a dolgokat, sőt vannak kimondottan olyan elemei a zenénknek, amelyek erre erősítenek rá.

MN: Azt olvastam, hogy a düBel még a járvány előtt kezdett próbálni.

HJ: Hat éve költöztem vissza Franciaországból, ahol 14 évig éltem. Ott is volt zenekarom, a Myster Möbius, amely a korábbi együttesemhez, a Másfélhez hasonlóan csak instrumentális zenét játszott. Miután hazajöttem, úgy voltam vele, hogy nem szeretnék csak instrumentális zenét játszani. Inkább olyat, amelyben van szöveg és van ének is, pontosabban, szerettem volna kipróbálni azt, hogy milyen lehet ebben a formában a zenélés. Készítettem pár alapot, majd miután megismerkedtem olyan zenészekkel, mint Joó Imre szintetizátoros és Hőnich Henrik dobos, illetve Hegedűs Rozi, aki az NDK együttesben énekelt, lassan megalakult a düBel.

MN: Okkal gondolhatjuk, hogy egy nulláról induló zenekarnál kifejezett előny a Covid okozta izoláció?

HJ: Nem. Egy ideig valóban jót tett az alkotómunkának, hogy beszorultunk a próbaterembe, de hamar megkattantunk tőle. Nyomasztóan hatott a koncertlehetőségek hiánya, de leginkább az, hogy csak azt tudhattuk, hogy „majd egyszer, valamikor” megszűnik ez az egész.

 
Fotó: Palágyi Barbara

MN: Sok induló zenekar épp a bezártság miatt vált ismertté. Nem volt szükségük lemezre, a neten egy-egy dal is elég volt a sikerhez.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?