Újra közös éneklésre hív Fischer Ádám, holnap kiállnak a civilekért és a jogállamért

  • narancs.hu
  • 2017. június 19.

Zene

„Úgy érzem, ez az a pont, ahol fel kell vennem a kesztyűt.”

Ahogy eddig már többször, idén is közös éneklésre hív Fischer Ádám. A Kossuth-díjas karmester a Facebook-eseményben azt írja, szeretné, ha az idei összejövetel nemcsak az Európa melletti kiállásról, hanem a civil szervezetek zaklatása elleni tiltakozásról is szólna.

„A Helsinki Bizottság elleni kirohanásokat figyelemmel kísérve az embernek az a benyomása támad, hogy a politikusoknak, akik (többek között) a Helsinki Bizottságot el akarják lehetetleníteni, fogalmuk sincs a jogvédelem lényegéről. A jogvédelem a jogot, a jog sérthetetlenségét védi, függetlenül bármilyen politikai meggyőződéstől. A jogvédők ellen az utóbbi időkben indított elvakult hadjárat pontosan azt bizonyítja, hogy ezekre a szervezetekre, a szervezetek független és zavartalan működésére a jövőben egyre inkább szükség lesz. Amikor az állam vezetői egy őket elmarasztaló strasbourgi bírósági ítélet alapján azzal vádoljak a jogvédőket (tehát engem is), hogy a menekültek nyomorúságát akarjuk pénzre váltani, az állam elleni tömeges perindításokon akarunk meggazdagodni, akkor amellett nem lehet szótlanul elmenni. Úgy érzem, ez az a pont, ahol fel kell vennem a kesztyűt. Ehhez kérem minden jóérzésű ember segítségét” – fogalmaz Fischer.

A rendezvény holnap 19.00-kor kezdődik a Szabadság téren.

Újra éneklés Európáért, a civilekért, a jogállamért

Fischer Ádám felhívása: Kedves Barátaim! Szeretettel hívok idén is mindenkit a nyári napforduló idejére tervezett, immáron hagyománnyá vált közös…

Leadkép: MTI/Kovács Attila

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.