rés a présen

Bellini utolsó operája

Némedi Csaba rendező

  • rés a présen
  • 2017. június 18.

Zene

rés a présen: Mit kell tudni A puritánokról?

Némedi Csaba: Annak ellenére, hogy A puritánok Bellini hattyúdala és az olasz bel canto egyik
leg­kiemelkedőbb alkotása, nem tartozik a standard repertoár elcsépelt darabjaihoz. Világszerte csupán öt különböző Puritánok-produkciót jegyeznek öt különböző városban és összesen 25 előadás erejéig.
A rendkívül hézagos és nem túl gazdag magyarországi recepciótörténetre vonatkozóan szeretném kiemelni azokat a koncertáns előadásokat, amelyeket Szűcs Márta művésznő szervezésében láthatott a publikum 1996-ban és 2003-ban a Magyar Állami Operaház színpadán. A bel canto operáknak sosem volt olyan erős szakmai lobbija, elfogadottsága, mint például Wagner zenedrámáinak.

rap: Milyen apropóból került most elő ez a mű?

NCS: Tele van az idei naptár évfordulókkal. Egyrészt a Reformáció 500. évfordulója volt az apropó, mert a Bellini-opera librettója foglalkozik a reformációval, vallási, ideológiai ellentétekkel, pontosabban az angol polgári forradalommal és az alkotmányos monarchia születésének időszakával. Viszont a konkrét történelmi hivatkozás ellenére sem beszélhetünk klasszikus történelmi operáról, mert a protagonisták személyes története mellett eltörpül ez a vetület. Továbbá az idén emlékezünk meg Maria Callas halálának 40. évfordulójáról. A görög származású drámai szoprán nemcsak Bellini vagy A puritánok esetében, hanem a teljes bel canto repertoár vonatkozásában olyan irreverzibilis reformfolyamatot indított el, amelyre korábban nem volt példa. Mondhatnám, hogy míg Luthernek sikerült az egyházat alapjaiban megrengetni és ezáltal egy globális reformfolyamatot elindítani, addig Maria Callasnak köszönhetjük a leg­újabb kori operareformokat, amelyek hatása, különösen az olasz romantika hősnőire vonatkozóan, napjainkig is érvényes.

rap: Hogyan kerül színpadra a mű?

NCS: A Müpának sikerült olyan kivételes szólistagárdát összeállítania, amiben a jelenkor kiváló külföldi és magyar énekművészei egyaránt megtalálhatók: Jessica Pratt vagy Kolonits Klára, Francesco Demuro, Bretz Gábor, Alexey Markov, Sebestyén Miklós, Szántó Andrea és Ninh Duc Hoang Long. Ez olyan szereposztás, ami a világ bármelyik pontján sikerre vinné Bellini kivételes nehézségű utolsó operáját.
A félig szcenírozott karakter alapvető adottsága a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben rendezett opera-előadásainak, hiszen a klasszikus színházi apparátussal szemben egy korszerű hangversenyterem koncertpódiumán kell színházi illúziót teremteni. Rendkívül rövid és intenzív próbaidőszak során kell olyan kreatív erőket mozgósítani, amire az említett közreműködők garanciát jelentenek. Az előadásokat Riccardo Frizza vezényli, aki korunk egyik legjelentősebb bel canto karmestere és egyben az ún. „korai Verdi-repertoár” szakértője.

rap: Mikor lesz a bemutató?

NCS: Május 18-án lesz a premier a Müpában, majd május 21-én egy repríz ugyanott. Május 22-én pedig a pécsi Kodály Központban vendégeskedik a produkció. A budapesti előadásokon a kiváló ausztrál bel canto specialista Jessica Pratt énekli Elvira szerepét, Pécsen a Magyar Állami Operaház vezető drámai koloratúrszopránja, Kolonits Klára. Mindkét előadás során megjelenik Maria Callas mint fiktív színpadi karakter, akit Popova Aleszja, a Magyar Nemzeti Balett prímabalerinája személyesít meg.

rap: Milyen rendezéseiddel találkozhat még a közönség?

NCS: Hűen az olasz bel canto korszakhoz, az idén nyáron Donizetti Az ezred lánya című vígoperájával folytatom színházi tevékenységemet az alsó-ausztriai Kirchstetteni Kastélyfesztiválon, ahol hetedik éve rendezek, valamint a programkialakításban is aktívan részt veszek. Július 29-én lesz a premier francia nyelven, számos tapasztalt operaénekessel és több fiatal tehetséggel a színpadon.

rap: Operarajongóként melyik énekes a kedvenced?

NCS: A múltban kalandozva legtöbbször Lucia Popp felvételeit hallgatom, aki számomra nem csak a 20. század egyik legsokoldalúbb énekművésze volt, hanem a tiszta és természetes éneklés szimbóluma is.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.