rés a présen

Bellini utolsó operája

Némedi Csaba rendező

  • rés a présen
  • 2017. június 18.

Zene

rés a présen: Mit kell tudni A puritánokról?

Némedi Csaba: Annak ellenére, hogy A puritánok Bellini hattyúdala és az olasz bel canto egyik
leg­kiemelkedőbb alkotása, nem tartozik a standard repertoár elcsépelt darabjaihoz. Világszerte csupán öt különböző Puritánok-produkciót jegyeznek öt különböző városban és összesen 25 előadás erejéig.
A rendkívül hézagos és nem túl gazdag magyarországi recepciótörténetre vonatkozóan szeretném kiemelni azokat a koncertáns előadásokat, amelyeket Szűcs Márta művésznő szervezésében láthatott a publikum 1996-ban és 2003-ban a Magyar Állami Operaház színpadán. A bel canto operáknak sosem volt olyan erős szakmai lobbija, elfogadottsága, mint például Wagner zenedrámáinak.

rap: Milyen apropóból került most elő ez a mű?

NCS: Tele van az idei naptár évfordulókkal. Egyrészt a Reformáció 500. évfordulója volt az apropó, mert a Bellini-opera librettója foglalkozik a reformációval, vallási, ideológiai ellentétekkel, pontosabban az angol polgári forradalommal és az alkotmányos monarchia születésének időszakával. Viszont a konkrét történelmi hivatkozás ellenére sem beszélhetünk klasszikus történelmi operáról, mert a protagonisták személyes története mellett eltörpül ez a vetület. Továbbá az idén emlékezünk meg Maria Callas halálának 40. évfordulójáról. A görög származású drámai szoprán nemcsak Bellini vagy A puritánok esetében, hanem a teljes bel canto repertoár vonatkozásában olyan irreverzibilis reformfolyamatot indított el, amelyre korábban nem volt példa. Mondhatnám, hogy míg Luthernek sikerült az egyházat alapjaiban megrengetni és ezáltal egy globális reformfolyamatot elindítani, addig Maria Callasnak köszönhetjük a leg­újabb kori operareformokat, amelyek hatása, különösen az olasz romantika hősnőire vonatkozóan, napjainkig is érvényes.

rap: Hogyan kerül színpadra a mű?

NCS: A Müpának sikerült olyan kivételes szólistagárdát összeállítania, amiben a jelenkor kiváló külföldi és magyar énekművészei egyaránt megtalálhatók: Jessica Pratt vagy Kolonits Klára, Francesco Demuro, Bretz Gábor, Alexey Markov, Sebestyén Miklós, Szántó Andrea és Ninh Duc Hoang Long. Ez olyan szereposztás, ami a világ bármelyik pontján sikerre vinné Bellini kivételes nehézségű utolsó operáját.
A félig szcenírozott karakter alapvető adottsága a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben rendezett opera-előadásainak, hiszen a klasszikus színházi apparátussal szemben egy korszerű hangversenyterem koncertpódiumán kell színházi illúziót teremteni. Rendkívül rövid és intenzív próbaidőszak során kell olyan kreatív erőket mozgósítani, amire az említett közreműködők garanciát jelentenek. Az előadásokat Riccardo Frizza vezényli, aki korunk egyik legjelentősebb bel canto karmestere és egyben az ún. „korai Verdi-repertoár” szakértője.

rap: Mikor lesz a bemutató?

NCS: Május 18-án lesz a premier a Müpában, majd május 21-én egy repríz ugyanott. Május 22-én pedig a pécsi Kodály Központban vendégeskedik a produkció. A budapesti előadásokon a kiváló ausztrál bel canto specialista Jessica Pratt énekli Elvira szerepét, Pécsen a Magyar Állami Operaház vezető drámai koloratúrszopránja, Kolonits Klára. Mindkét előadás során megjelenik Maria Callas mint fiktív színpadi karakter, akit Popova Aleszja, a Magyar Nemzeti Balett prímabalerinája személyesít meg.

rap: Milyen rendezéseiddel találkozhat még a közönség?

NCS: Hűen az olasz bel canto korszakhoz, az idén nyáron Donizetti Az ezred lánya című vígoperájával folytatom színházi tevékenységemet az alsó-ausztriai Kirchstetteni Kastélyfesztiválon, ahol hetedik éve rendezek, valamint a programkialakításban is aktívan részt veszek. Július 29-én lesz a premier francia nyelven, számos tapasztalt operaénekessel és több fiatal tehetséggel a színpadon.

rap: Operarajongóként melyik énekes a kedvenced?

NCS: A múltban kalandozva legtöbbször Lucia Popp felvételeit hallgatom, aki számomra nem csak a 20. század egyik legsokoldalúbb énekművésze volt, hanem a tiszta és természetes éneklés szimbóluma is.

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.