rés a présen

„Valami egészen izgalmasat”

  • rés a présen
  • 2022. január 26.

Zene

Fekete-Kovács Kornél trombitaművész, zeneszerző, a Modern Art Orchestra (MAO) művészeti vezetője

rés a présen: Különleges ősbemutatóra készül a Modern Art Orchestra 2022. február 3-án a Pesti Vigadóban. A magyar zenetörténet óriásai előtt tisztelgő sorozat második, Fölszállott a páva című része Kodály Zoltánt idézi meg. Kodály mely művei ihlették a műsort?

Fekete-Kovács Kornél: Kodály munkásságával általános iskolás koromban találkoztam először az énekkarban, ahol minden héten egy alkalommal énekeltünk kórusműveket. Amikor eldöntöttük a zenekarral, hogy Kodállyal szeretnénk foglalkozni, egyértelmű volt számomra, hogy a kórusművei lesznek műsoron. Sajnos az énekkari kultúrát hátrahagyva, a zenei pályám során nem volt közvetlen kapcsolódásom a kodályi életműhöz. Ez a bemutató viszont megteremtette a lehetőséget, hogy a kapocs újból létrejöhessen. Amikor a Fölszállott a páva koncertanyagát válogattam, fontos szempont volt, hogy szerepeljenek a műsorban emblematikus darabok, de közben azért végig követhető legyen időrendben Kodály életműve. És persze a gyermekkoromat idéző darabok sem maradhattak ki a repertoárból.

rap: Az eredeti kórusművek mellett a Modern Art Orchestra szerzőinek friss darabjai is elhangoznak. Mi jellemzi ezeket a műveket, mennyire dzsesszesek?

FKK: Abban az értelemben, ahogy Kodály Zoltán beszélt a saját korában a dzsesszről, semennyire sem. Inkább a kortárs klasszikus zene komplexsége és diverzitása jellemző erre az anyagra, ráadásul ezek a darabok egyértelműen a valódi magyar népzenei gyökerekből táplálkoznak. Fontos, hogy dzsesszzenészként is hozzányúlhatunk ezekhez. Akár Bartókkal, Kodállyal, vagy terveink szerint később Ligetivel, Dohnányival foglalkozunk ilyen behatóan, az egyik legfontosabb része a munkának, hogy ezektől a szerzőktől nagyon-nagyon sokat tanulunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.