Zene

Az igen jelentős tömegek fantáziáját most már több mint harminc éve töretlenül izgató sötét ausztrál trubadúr emlékezetes novellatöredékeket és sűrű, könnyen megtapadó képeket mozgató dalszövegeinek ismeretében felettébb logikusnak tűnik, hogy Nick Cave kipróbálta tehetségét az irodalom és a film világában is. A különleges inkább az, hogy számos zenészkollégájáéval ellentétben az ő kalandozásai váratlanul sikeresnek bizonyultak - olyannyira, hogy ha ma búcsút mondana a lemezkészítésnek, a film- és a könyvipar még hosszú-hosszú évekig nem hagyná őt feladatok nélkül.

Számos régi ismerős, jól bevált sikerzenekar egyfelől, az újoncok körében pedig Kelet-Európa viszi a prímet - első ránézésre ez a Sziget idei világzenei programjának lényege.

A fennállásának negyvenedik évét ünneplő Muzsikás együttes a Sziget Fesztivál 0. napján tartja jubileumi koncertjét. A zenekar kontrását, Éri Pétert főleg a kezdetekről kérdeztük.

Szabálytalan popslágerek, dancepunk, elégikus szintipop: erős ajánlatok a gyöngécske elektronikus felhozatalból.

A szervezők általában elégedettek, az újságírók hagyományosan fanyalognak, a látogatók meg szívesen bulizzák végig a Sziget programját, még akkor is, ha eleinte nekik is vannak fenntartásaik. Idén is sok a visszatérő, és nem jött el sok olyan fontos előadó, akik a nyáron a szomszédos országokban körbekoncerteznek minket. De kuriózumok szerencsére most is akadnak. A pop-rock felhozatalból ezennel 12 produkciót ajánlunk meleg szívvel, és mindenképp örömteli, hogy a felsorolt előadók fele korábban még soha nem lépett fel Magyarországon.

Újabb régi adósságot törlesztenek idén a magyar fesztiválszervezők: a brit popzene elmúlt huszonvalahány évének egyik legnagyobb hatású és talán legemblematikusabb együttese, a londoni Blur zárja a péntek estét a Sziget nagyszínpadán. De vajon tényleg érdemes megnézni egy olyan zenekart, amely pont tíz éve jelentette meg az utolsó soralbumát, és a nullás évek jelentős részében nem is létezett?

Négy évtizedes karrierje során Nick Cave távolról sem csak a The Bad Seeds frontemberének szerepét játszotta.

Szólóban bluest és funkyt énekel, de énekkart is vezet. Amikor pedig egy társulat az István, a király részleteivel készült fellépni, Deák Bill Gyula szerepét osztották rá.

Augusztus 18-án Alsóörsön ad háromórás koncertet az LGT. Ez alkalomból Karácsony Jánossal beszélgettünk a régi szép és kevésbé szép időkről: megfigyeltekről és megfigyelőkről, rock 'n' rollról és cenzúráról, Erdős Péterről és a Ringasd el magad! angol változatáról.

"Misémről, amint egyáltalában magamról, nem szívesen mondok bármit is, de azt hiszem, úgy kezeltem benne a szöveget, ahogyan még kevesen." A zeneszerzői önérzet e méltóságos megjegyzésével bocsátotta kiadója elé C-dúr miséjét Ludwig van Beethoven, miután a hercegi megrendelésre íródott (és a hercegnéi névnap alkalmára eltervezett) mű a kismartoni ősbemutatón a legenda szerint az alábbi, egyszerre számon kérő, értetlen és gunyoros megjegyzésre késztette Esterházy Miklóst:

Robert Hood nem pihen: tavalyi, méretes és igencsak kiemelkedő albumát (Motor: Nighttime World 3) újabb konceptlemez követi.

Ez a Kalákán nevelkedett szomorú nemzedék, mely pánsíppal és ukulelével hallotta először József Attilát, Weörest és Kányádit, és melybe én is tartozom, felkapja a fejét, ha a versek megzenésítésének alternatív útjairól hall.

Annak is már fél évtizede, hogy a chilei származású Aguayo egy ironikus gesztussal (a dj Koze által briliánsra csiszolt Minimal maxival) hangzatosan búcsút intett a minimal technónak, és valami egyéb után nézett.

A templomi orgona a kulturálisan egyik legterheltebb hangszer a nyugati világban. Megszólalása szorosan összenőtt a keresztény szakralitás és általánosságban a pátosz, emelkedettség és fenségesség zenei kifejezésével.