Egyszerre több élet

Patrik Judit zenetanár és kórusvezető

  • Matkovich Ilona
  • 2013. szeptember 1.

Zene

Szólóban bluest és funkyt énekel, de énekkart is vezet. Amikor pedig egy társulat az István, a király részleteivel készült fellépni, Deák Bill Gyula szerepét osztották rá.

Ahhoz, hogy egy nagyrészt amatőrökből álló énekkar igazi közösséggé váljon, karizmatikus vezetőre van szükség, aki megszállottságból minden szabad percét a kórusra szánja. Nem elég a kimagasló zenei érzék, a képzettség, sokkal többre van szükség.

"Vácon az előző rendszerben két közel százas létszámú amatőr kórus is működött, a Vox Humana és a KISZ-kórus - meséli Judit, akinek édesanyja, Brusznyai Margit a Fesztivál- és Hangversenykórus minősítéssel elismert váci Serenus kórus karnagya. - Kis túlzással úgy nőttem fel, hogy énekelt az egész város, mert ha éppen nem volt fellépésünk, akkor egymást hallgattuk, alig volt olyan hétvége, amikor nem adtak telt házas koncertet váci zenészek a zeneiskolában. A 90-es évek elején voltam általános iskolás, akkor még Éneklő Ifjúságokra, városi iskolai kórusversenyekre jártunk, szinte minden városi rendezvényen lehetett kórusmuzsikát hallgatni. Akkor még működött az, hogy 'Legyen a zene mindenkié', és valóban, az állam szorgalmasan támogatta az amatőr kórusmozgalmat."

Kislányként az iskolai, illetve abban a városi gyerekkórusban énekelt, amit édesanyja vezetett, tőle leste el a kórusvezetés és a szólamtanítás fortélyait. Később az ELTE ének-zene tanár és karvezető szakán abban az egyben nem tudtak neki újat mutatni, hogyan kell boldogulni a kórussal egy próbán. Gyerekkorában két énektagozatos általános iskola is volt Vácon, de szinte minden iskolának volt kórusa. Ez az énekórák számának drasztikus csökkentésével megszűnt, pedig az ifjúsági kórusélet mindenkihez közelebb hozta a zenét - mint mondja, "egyszerűen az éneklés öröme által".

Huszonhat évesen vette át a Nagymarosi Női Kart, 2010-ben "Aranyfokozatú" minősítést értek el. Igyekszik élvezetessé tenni a próbákat, mégis állandó létszámproblémával küzdenek: a családos fiatalok gyakran két-három műszakban dolgoznak a fennmaradásért, gyakorlatilag nincs szabad idejük. "Munka után, család előtt kellene, hogy próbára járjanak. Amikor indul a szezon, mindig felhívom a régi tagokat, nem tudnának-e visszajönni, de nem akarok tolakodni sem" - meséli.

Ám Juditnál nem csak a klasszikus zene játszik, a műfajok közül egyik sincs előkelőbb helyen a másiknál. "Nem az a lényeg, hogy 'komoly', vagy 'könnyű' - profin kell megcsinálni. A műfajok sokfélesége miatt sokszor úgy érzem, hogy több életet élek. Egyszer talán kikristályosodik, hogy melyik nyújtja a legnagyobb örömet, melyikben lehetek a legsikeresebb, de egyelőre még nem érkezett el az a pillanat" - mondja.

Van egy rockzenekara is, előtte pedig kilenc évig big bandben énekelt. Egy fellépés után odament hozzájuk a massachusettsi egyetem könnyűzenei tanszékének vezetője, hogy nem akarnának-e részt venni egy kinti programsorozatban. Pár percre komolyan elhitték, hogy felfedezte őket Amerika, gondolkodás nélkül igent mondtak. A várva várt meghívó azonban a professzor többszöri ígérete ellenére sem érkezett meg. Amúgy a 12 fős zenekar utazási költségét is nehéz lett volna előteremteni.

Judit legújabb zenekarát, a Kitti Live-ot is már többen felfedezték. "Meghallgatnak, belelkesülnek, hogy

milyen jó a banda,

de nagyon ritkán lesz ebből szerződés. Aki vidékről jön, és pesti klubokban akar fellépni, többszörösen érzi az amatőr zenészlét árnyoldalait" - mondja. Úgy véli, kiugrási lehetőséget legfeljebb a televíziós tehetségkutatókban való megmérettetés hozhat. Sosem félt a kamerától. Először nővérével szerepelt a televízió Magiszter című műsorában, kilencévesen. Édesanyjuk számítógépes zeneoktató programját mutatták be élőben. "Jóval később Balatonföldváron nyaraltunk, és nyertem egy karaokeversenyt. Ott volt az RTL Klub műsorigazgatója, és meghívott a reggeli műsorba, hogy énekeljek valamit. Janis Joplintól a Mercedes Benzt választottam. Kérdezték, hogy fél- vagy teljes play back, és teljesen megriadtak, hogy a cappella. Ez is csak egyszeri alkalom volt, talán jelentkeznem kellett volna az akkor induló Csillag születikbe, de nem mertem dobbantani a működő életemből, feladni mindent, amit eddig elértem, a bizonytalan jövőért. Ugyanakkor mindig ott van az agyamban, hogy ha sikerülne, egy más minőségbe lépne át a zenei karrierem, de legalábbis megszűnnének az utált telefonálások, amikor például egy fesztiválra szeretnénk bejutni, és általában egy géphang szól bele a telefonba..."

Barátai régóta biztatják, hogy jelentkezzen valamelyik tehetségkutatóba, de nehezen viselné, ha zeneileg és külsőleg átfazoníroznák, bár nem tagadja, szeretne minél szélesebb körben megmutatkozni. Most épp Csehországba készülnek, zenekarával sikeresen felléptek több magyar városban is, de sehol nem árad felé annyi szeretet, mint Vácon, ahol megállítják az utcán egy-egy fellépés után. Mindegy, hogy a kórus vagy a banda lépett fel, vagy éppen az István, a királyban volt ő a sámán.

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.