A költő-zenész párok csendes-ülős fellépéseiből magát komplex koncertesemények sorozatává kinövő Rájátszás azonban nem torpan meg a kortárs költők verseiből készített daloknál. Döntsék a tőkét a poéták is, írjanak új szöveget egy már ismert dalhoz! Ám nem csak szigorúan e két képletre épül a koncepció, hiszen például Beck Zoltán teljesen új dalszöveget kreált Karafiáth Orsolya regényrészlete alapján.
A kötet a sorozat első két évét öleli föl, abból válogat, s megkísérli a teljesség igényével bemutatni úgy az egyes verseket és dalokat, mint magukat a szerzőket. Mégis talán a legizgalmasabb területen lelhetők hiányosságok. A könyv második felében található bulvárszagú rövidinterjúkat még elnézi az ember, de amikor azt látja, hogy két oldalon át hömpölyög Erdős Virág verse és Kollár-Klemencz László - a refrént leszámítva előbbivel megegyező - dalszövege, akkor nem igazán érti, hogy, mondjuk, Háy János Aktmodell című szövege mellől miért hiányzik az attól jócskán eltérő változat, melyet Beck Zoltán énekel a lemezen. Merthogy korong is jár a kötethez, amelyen a könyvben is megtalálható 17 szerzemény stúdiófelvétele hallható. Tulajdonképpen ez a kiadvány legerősebb része, ez a bárhol és bármikor meghallgatható válogatás, minden más csak körítés hozzá. A könyv egy nagy booklet, mely magába rejti a lényeget, a csillogó korongra égetett zeneszámokat.
Aki lelkében őrzi egy-egy Rájátszás-koncert melengető emlékét, annak - apróbb hibái ellenére - kötelező a könyv beszerzése, ad notam "viszem a tutit, viszem a gagyit", illetve "bazd meg, de jó, de jó, de jó".
Bookline Könyvek, 2013, 108 oldal, 3490 Ft
