A szerk.

A megmentő

A szerk.

A 90-es évek közepén, az első MSZP–SZDSZ-kormány idején röppent föl Csurka István környékéről a hír, hogy Solymárra 200 ezer zsidót telepítenek be. Csurkának amúgy nagyon beakadt ez a sztori, az ezredfordulón végeérhetetlen sorozatot indított a „nem szokványos” izraeli „tőkeáramlásról”, amelynek a célja – el nem hinnék! – Magyarország elzsidajítása lett volna, a nemzeti pártok kiszorítása örök időkre, végső soron pedig a magyarság és kultúrájának a megsemmisítése.

Csurkát azért idéztük föl, mert hétvégi kötcsei beszédében Orbán Viktor miniszterelnök is az ő egyik hajdani eszdéeszezését citálta mondandója megerősítésére. (Ami persze pontosan az, aminek látszik: zsidózás.) A kormányfői gondolatkísérlet, ha lehet, a Csurkáénál is alacsonyabb nívón szállt. Ám míg Csurka a partvonalon kívülről ordibált – hiszen amikor a valódi hatalom sáncain belül kezdett el ebben a tenorban lamentálni, Antall József kormányfő a maradék erejével még a földre vitte –, addig Orbán egy uniós tagállam vezetőjeként osztotta meg hasonértelmezését a menekültkérdés lényegéről. Hogy ti. a menekültek befogadását támogató európai baloldali és liberális politikusok, új nevükön a nihilisták célja az, hogy muszlimmá változtassák Európát, mégpedig azért, mert a muszlimizált Európában senki nem fog nemzeti gyökerű jobboldali pártokra szavazni – és akkor ezek a nihilisták „megsemmisíthetik” a nemzetekből álló keresztény Európát.

Félreértések elkerülése végett: mindenki liberális, aki a világot másként látja, az életből mást tart fontosnak vagy kevésbé fontosnak, mint Orbán Viktor. (Ha valaki kételkedne ebben, jó szívvel ajánljuk tavaly novemberi kötcsei beszédét, amelyben amiatt kesereg, hogy a nyugat-európai konzervatívok valójában liberálisok, pontosabban a liberális „eszközrendszer” túszai. Jelentsen ez bármit is. Amúgy ugyanazt jelenti, mint megboldogult Csurka liberózásai.)

Nos, 2016. szeptember közepén itt tart Orbán Viktor – a miben is? Az egyre zavarba ejtőbb mentális leépülésben? Akár erre is gondolhatunk, ha a fölszólamlás itt-ott idézett egybefüggő részleteit tanulmányozzuk. Ezek – hogy is fogalmazzunk tapintatosan – erősen asszociatív szövegmenete már-már Kádár János utolsó beszédének a kohéziójára emlékeztet. Vagy a tudatosan gerjesztett gyűlölködésben jutott el Orbán az újabb mélypontig? Abban a technikában, amely a saját politikai céljai eléréséhez a gonoszságot használja, és a legsötétebb emberi emóciókra játszik? Abban múlta alul korábbi önmagát is, hogy nyílt fenyegetőzései az abszurditás határát súrolják? (Hétfőn a parlamentben azt mondta: ha a baloldali vezetésű városok nem produkálnak érvényes „nemet” október 2-án, akkor az EU hozzájuk pakolja majd a menekülteket.) Nehéz megmondani. De akármi is a valós indíték, Orbánnak és propagandagépezetének a jelek szerint a társadalom nem csekély hányadát sikerül átformálni. Valóban elérték, hogy az az ország, amely másfél-két éve még segített volna a háború elől menekülőkön, egy szűk év alatt megtanult rettegni tőlük. Beszédei, akár csak az utolsó két kötcsei fölszólalása is pontosan mutatják, mit tart magáról Orbán Viktor. Egyes szám első személyben vallott tavaly arról, hogyan tágult a horizontja; hogy a magyar nemzet megmentése után ráébredt, az ő igazi küldetése Európa, a keresztény civilizáció megmentése. Idén már csak ez utóbbi volt a témája Kötcsén. Épp csak ki nem mondta: én vagyok a Kiválasztott.

Majd jövőre.

 

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.