A szerk.

A törzs szava

A szerk.

Kósa Lajos arról híres, hogy képtelen két összefüggő mondatot egymás után elmondani, akár papír van a kezében, akár fejből próbálkozik. Ha beütöd a keresőbe, hogy „Kósa Lajos belezavarodott”, találatok tömegét kapod, az igazán cifra fémkupakos dumától azon át, hogy most jó dolog-e a szegregáció vagy nem annyira, egy szimpla habonyozásig mindenből képes kabarétréfák tárgyául szolgáló értelmetlenségeket faragni a szájával.

Kósa Lajos hétfőn napirend előtt szólalt fel a magyar parlamentben, papírral a kezében, és megint összefüggéstelennek, értelmezhetetlennek tűnő mondatokat mondott. Idézte is a sajtó az illő kajánsággal őket; ami túl hosszú volt, azt kivonatolták.

„És az is teljesen nyilvánvaló, hogy ezek az esetek a legveszélyesebbek, amikor egy teljesen másik civilizációból érkezik valaki, már ugyan itt születik, de egész egyszerűen nem tud alkalmazkodni, sőt nem is akarja, nem is tudja elfogadni azokat a demokratikus vívmányokat vagy azokat az eredményeket, melyeket az európai vagy az amerikai civilizáció magáénak tud, nem tud mit kezdeni azzal a türelemmel, ami ezeket a társadalmakat jellemzi és önmaga is radikalizálódik és anélkül egyébként, hogy szervezeti kapcsolatot tartana a radikális szervezett csoportokkal, maga is felkészül és végrehajt ilyen borzalmas merényleteket, hozzáteszem, ami ellen védekezni szinte lehetetlen” – mondta a hétvégi orlandói tragédiáról Kósa Lajos a parlamentben, abból kiindulván, hogy az afgán származású elkövető az Egyesült Államokban született.

A magyart kerékbe törő nyelvi merénylet? Igen, persze. Csakhogy nem az következik belőle, hogy Kósa Lajos nem tud magyarul, s nem is az, hogy Kósa Lajos a Fidesz egyik hülyegyereke. Távolról sem. Azon már túlvagyunk. S még csak nem is azért, mert valaki (lehet az akár ő maga is) leírta neki egy papírra, hogy ezt kell mondani. Azért következik belőle más, mert e mondat tartalma rövid szenvedés után igenis kihüvelyezhető, s a napnál is világosabban kikerekedik belőle nemcsak a Fidesz e tárgyban megfogalmazott álláspontja, de az egész világszemlélete is.

Azok a legveszélyesebbek, akik egy másik civilizációból érkeznek, de már itt születnek. Szót se többet arról, hogy ez képtelen hülyeség: érkeznek úgy, hogy még meg sem születtek, majd itt fognak. Érkeznek bűnös gondolatként, jönnek a menekülők fejében, majd jól odamegyek, s ott olyan türelmesek lesznek velem, hogy nyugodtan csinálhatok egy gyereket, aki majd rájuk gyújtja a házukat vagy halomra lövi őket. Kósa Lajos mondandójának már ezen a korai pontján bízvást és jó okkal tekinthetünk el attól, hogy nevezett pártja éppen népszavazási kampányt folytat az Európai Unió menekültpolitikája ellen. Hiszen ez a közlés nyilvánvalóan magában hordozza a kérdést, hányad íziglen „ezek a legveszélyesebbek”, akik már itt születtek, de „nem tudnak, sőt nem is akarnak” alkalmazkodni, magukévá tenni a vívmányainkat?

Ki mindenki jött már ide eddig is, hogy közénk pottyantsa a fattyait? Akik aztán nemhogy alkalmazkodnának, de „maguk is radikalizálódnak és anélkül egyébként, hogy szervezeti kapcsolatot tartanának a radikális szervezett csoportokkal”. Beengedtük az apját, csinált egy gyereket, hogy öljön, bomlasszon. Innen már nem is kell egy lépés ahhoz sem, hogy kinek csinálta azt a gyereket. Hogy is hívják azt, aki véletlenül, dehogy véletlenül, inkább aljas indokból egy magyar anyának csinált gyereket? Vagy egy magyar apával csináltatta?

Kósa ugyan olyan, amilyen – de ezek nem az ő szavai. Tulajdonképpen nem is a Fidesz szavai. Ez a gondolatkör már akkor létezett, amikor a mai Fidesz-vezetők valahanyadik felmenői ideérkeztek, s először átfutott fejükön a gyermekvállalás ötlete. Ezeket a gondolatokat számon tartja a történelem, s pontosan tudható az is, hogy mivé lesznek, amikor egy állam fő politikai irányvonalává emelkednek. Bűnös és veszedelmes voltukon pedig az sem változtat szemernyit sem, hogy valaki most épp bagadozva, rossz mondatokban adta elő őket. A fő az, hogy a parlamentben mondta, kormánypárti frakcióvezetőként.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.