A szerk.

A törzs szava

A szerk.

Kósa Lajos arról híres, hogy képtelen két összefüggő mondatot egymás után elmondani, akár papír van a kezében, akár fejből próbálkozik. Ha beütöd a keresőbe, hogy „Kósa Lajos belezavarodott”, találatok tömegét kapod, az igazán cifra fémkupakos dumától azon át, hogy most jó dolog-e a szegregáció vagy nem annyira, egy szimpla habonyozásig mindenből képes kabarétréfák tárgyául szolgáló értelmetlenségeket faragni a szájával.

Kósa Lajos hétfőn napirend előtt szólalt fel a magyar parlamentben, papírral a kezében, és megint összefüggéstelennek, értelmezhetetlennek tűnő mondatokat mondott. Idézte is a sajtó az illő kajánsággal őket; ami túl hosszú volt, azt kivonatolták.

„És az is teljesen nyilvánvaló, hogy ezek az esetek a legveszélyesebbek, amikor egy teljesen másik civilizációból érkezik valaki, már ugyan itt születik, de egész egyszerűen nem tud alkalmazkodni, sőt nem is akarja, nem is tudja elfogadni azokat a demokratikus vívmányokat vagy azokat az eredményeket, melyeket az európai vagy az amerikai civilizáció magáénak tud, nem tud mit kezdeni azzal a türelemmel, ami ezeket a társadalmakat jellemzi és önmaga is radikalizálódik és anélkül egyébként, hogy szervezeti kapcsolatot tartana a radikális szervezett csoportokkal, maga is felkészül és végrehajt ilyen borzalmas merényleteket, hozzáteszem, ami ellen védekezni szinte lehetetlen” – mondta a hétvégi orlandói tragédiáról Kósa Lajos a parlamentben, abból kiindulván, hogy az afgán származású elkövető az Egyesült Államokban született.

A magyart kerékbe törő nyelvi merénylet? Igen, persze. Csakhogy nem az következik belőle, hogy Kósa Lajos nem tud magyarul, s nem is az, hogy Kósa Lajos a Fidesz egyik hülyegyereke. Távolról sem. Azon már túlvagyunk. S még csak nem is azért, mert valaki (lehet az akár ő maga is) leírta neki egy papírra, hogy ezt kell mondani. Azért következik belőle más, mert e mondat tartalma rövid szenvedés után igenis kihüvelyezhető, s a napnál is világosabban kikerekedik belőle nemcsak a Fidesz e tárgyban megfogalmazott álláspontja, de az egész világszemlélete is.

Azok a legveszélyesebbek, akik egy másik civilizációból érkeznek, de már itt születnek. Szót se többet arról, hogy ez képtelen hülyeség: érkeznek úgy, hogy még meg sem születtek, majd itt fognak. Érkeznek bűnös gondolatként, jönnek a menekülők fejében, majd jól odamegyek, s ott olyan türelmesek lesznek velem, hogy nyugodtan csinálhatok egy gyereket, aki majd rájuk gyújtja a házukat vagy halomra lövi őket. Kósa Lajos mondandójának már ezen a korai pontján bízvást és jó okkal tekinthetünk el attól, hogy nevezett pártja éppen népszavazási kampányt folytat az Európai Unió menekültpolitikája ellen. Hiszen ez a közlés nyilvánvalóan magában hordozza a kérdést, hányad íziglen „ezek a legveszélyesebbek”, akik már itt születtek, de „nem tudnak, sőt nem is akarnak” alkalmazkodni, magukévá tenni a vívmányainkat?

Ki mindenki jött már ide eddig is, hogy közénk pottyantsa a fattyait? Akik aztán nemhogy alkalmazkodnának, de „maguk is radikalizálódnak és anélkül egyébként, hogy szervezeti kapcsolatot tartanának a radikális szervezett csoportokkal”. Beengedtük az apját, csinált egy gyereket, hogy öljön, bomlasszon. Innen már nem is kell egy lépés ahhoz sem, hogy kinek csinálta azt a gyereket. Hogy is hívják azt, aki véletlenül, dehogy véletlenül, inkább aljas indokból egy magyar anyának csinált gyereket? Vagy egy magyar apával csináltatta?

Kósa ugyan olyan, amilyen – de ezek nem az ő szavai. Tulajdonképpen nem is a Fidesz szavai. Ez a gondolatkör már akkor létezett, amikor a mai Fidesz-vezetők valahanyadik felmenői ideérkeztek, s először átfutott fejükön a gyermekvállalás ötlete. Ezeket a gondolatokat számon tartja a történelem, s pontosan tudható az is, hogy mivé lesznek, amikor egy állam fő politikai irányvonalává emelkednek. Bűnös és veszedelmes voltukon pedig az sem változtat szemernyit sem, hogy valaki most épp bagadozva, rossz mondatokban adta elő őket. A fő az, hogy a parlamentben mondta, kormánypárti frakcióvezetőként.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.