A szerk.

Alsók, filkók

A szerk.

Kitüntették Schmitt Pált, az Állami Számvevőszék 2013. október 28-án megküldte a Hagelmayer István-díjjal.

A díj odaítélői követhetnek valamiféle hagyományt, mely szerint a számvevőszék olyanokat jutalmaz, akiknek az égvilágon semmi közük a hivatal szakmai profiljához, illetve egyenesen Orbán Viktorhoz vannak bekötve - de még így is lehetnek megingások, a tavaly kitüntetett Rogán Antalról például úgy tudjuk, hogy speciel nem lopta a diplomáját.

Egy magas állami szerv nem azt tünteti ki, akit akar, hisz mi tartjuk fenn, nota bene éppen abból a célból, hogy nézzen a körmére azoknak, akik a pénzünkkel dolgoznak. Nem kellene tehát ennek a hivatalnak ország-világ elé példának állítania egy szélhámost, akinek az a legkisebb baja, hogy lopta a diplomáját, egy közepesen nagy meg az, hogy ilyen pedigrével volt bőr a képén beülni az ország első méltóságának a székébe.

De tényleg, mi kitüntetnivaló van Schmitt Pálon?

Hogy lehet egy számvevőszéknek olyan valakit kitüntetni, aki lopott, s rá is húzták szégyenszemre? Kérdésünk álnaiv. Tudjuk jól, hogy mit szeret az ÁSZ a bukott főlakájon, a hasonlóságát.

Lengyel László a Népszabadság hasábjain pár mondatban kikérte elhalt pénzügykutatói főnökének, hogy a róla elnevezett díjat Schmitt Pálnak lökjék oda. Egyetlen kéziratoldalnyi panaszára háromszor akkora válasz érkezett - a magyarhoz furcsán hasonló nyelven, bohém helyesírás szabályai szerint fogalmazva (mondhatni, Schmitt szellemében, aki egy l-lel írta az államfőt).

"Az Állami Számvevőszék a díj odaítélésével egyértelműen kifejezte, hogy saját munkája, a közpénzügyi ellenőrzés és a közpénzügyi rendszer egésze szempontjából kiemelkedően fontosnak tartja mind a szervezet törvényes működésének 2010-es helyreállítását, mind pedig a következmények nélküli ellenőrzések korszakát lezáró új számvevőszéki törvény 2011-es megalkotását." Nem csupán az elmúltnyolcévezés egy nem különösebben szofisztikált változata ez. Több annál, éles cezúra. 2010 óta világ a világ, amióta mi jöttünk, s közülünk a tolvajt is kitüntetheti a tolvajlás orvoslására alkotott szerv. Kitüntetheti, és állíthat is róla bármit. "Schmitt Pál az utóbbi években betöltött közjogi tisztségeiben mindvégig tettekkel bizonyította, hogy kiemelten fontosnak tartja a közpénzügyi ellenőrzés kérdését, a törvényességet, az alkotmányos normáknak való megfelelést, illetve a hatékony, eredményes és hasznos számvevőszéki ellenőrzéseket lehetővé tevő jogszabályi háttér biztosítását." Nos, nem. A tetteivel épp az ellenkezőjét bizonyította, s ezt kerek perec rá is bizonyították - ezért kellett elkotródnia a legfőbb közjogi méltóság addig vígan uzurpált székéből. Ezért közmegvetés tárgya napjainkban.

De ha mindezt felemlítik, az minimum hazaárulás, s "kérjük a kritikát megfogalmazókat, hogy a jövőben tartózkodjanak az Állami Számvevőszék tekintélyét romboló, függetlenségét sértő, alaptalan és igaztalan kijelentésektől, ezekkel ugyanis kikezdik a magyar demokratikus jogállamiság alapjait, amivel minden magyar polgárnak kárt okoznak" - ám e közléshez már nem volt szükség az ÁSZ szakértelmére. Ez a ma használatos Fidesz-szabvány.

Aki nem örül, hogy újabb köztársasági létünk időszakának egyik leglátványosabban lebukó tökfilkóját dicsőségtáblára emelik újfent, pusztán azért, mert közülük való, az nem való közéjük. A magyarok közé, mert ők a magyarok, Orbán Viktor kiszolgálói, az alsók. Aki pedig nem fogadja el a neki lökött testi-lelki alamizsnát az ilyen-olyan díjtól a rezsicsökkentésig, s a fejében nem szolgál, az nincs is, az nem magyar, az árt a magyarnak. Az ÁSZ magyarázkodása a felkínált társadalmi szerződés: az Orbán-doktrína.

Időközben közgazdászok tiltakoznak Schmitt Pál kitüntetése ellen. A közös nyilatkozatot kiadó közgazdászok szerint érthetetlen, miért tüntette ki az ÁSZ a korábbi köztársasági elnököt. Állítják: a döntés beárnyékolja a díj névadójának emlékét.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.