A díj odaítélői követhetnek valamiféle hagyományt, mely szerint a számvevőszék olyanokat jutalmaz, akiknek az égvilágon semmi közük a hivatal szakmai profiljához, illetve egyenesen Orbán Viktorhoz vannak bekötve - de még így is lehetnek megingások, a tavaly kitüntetett Rogán Antalról például úgy tudjuk, hogy speciel nem lopta a diplomáját.
Egy magas állami szerv nem azt tünteti ki, akit akar, hisz mi tartjuk fenn, nota bene éppen abból a célból, hogy nézzen a körmére azoknak, akik a pénzünkkel dolgoznak. Nem kellene tehát ennek a hivatalnak ország-világ elé példának állítania egy szélhámost, akinek az a legkisebb baja, hogy lopta a diplomáját, egy közepesen nagy meg az, hogy ilyen pedigrével volt bőr a képén beülni az ország első méltóságának a székébe.
De tényleg, mi kitüntetnivaló van Schmitt Pálon?
Hogy lehet egy számvevőszéknek olyan valakit kitüntetni, aki lopott, s rá is húzták szégyenszemre? Kérdésünk álnaiv. Tudjuk jól, hogy mit szeret az ÁSZ a bukott főlakájon, a hasonlóságát.
Lengyel László a Népszabadság hasábjain pár mondatban kikérte elhalt pénzügykutatói főnökének, hogy a róla elnevezett díjat Schmitt Pálnak lökjék oda. Egyetlen kéziratoldalnyi panaszára háromszor akkora válasz érkezett - a magyarhoz furcsán hasonló nyelven, bohém helyesírás szabályai szerint fogalmazva (mondhatni, Schmitt szellemében, aki egy l-lel írta az államfőt).
"Az Állami Számvevőszék a díj odaítélésével egyértelműen kifejezte, hogy saját munkája, a közpénzügyi ellenőrzés és a közpénzügyi rendszer egésze szempontjából kiemelkedően fontosnak tartja mind a szervezet törvényes működésének 2010-es helyreállítását, mind pedig a következmények nélküli ellenőrzések korszakát lezáró új számvevőszéki törvény 2011-es megalkotását." Nem csupán az elmúltnyolcévezés egy nem különösebben szofisztikált változata ez. Több annál, éles cezúra. 2010 óta világ a világ, amióta mi jöttünk, s közülünk a tolvajt is kitüntetheti a tolvajlás orvoslására alkotott szerv. Kitüntetheti, és állíthat is róla bármit. "Schmitt Pál az utóbbi években betöltött közjogi tisztségeiben mindvégig tettekkel bizonyította, hogy kiemelten fontosnak tartja a közpénzügyi ellenőrzés kérdését, a törvényességet, az alkotmányos normáknak való megfelelést, illetve a hatékony, eredményes és hasznos számvevőszéki ellenőrzéseket lehetővé tevő jogszabályi háttér biztosítását." Nos, nem. A tetteivel épp az ellenkezőjét bizonyította, s ezt kerek perec rá is bizonyították - ezért kellett elkotródnia a legfőbb közjogi méltóság addig vígan uzurpált székéből. Ezért közmegvetés tárgya napjainkban.
De ha mindezt felemlítik, az minimum hazaárulás, s "kérjük a kritikát megfogalmazókat, hogy a jövőben tartózkodjanak az Állami Számvevőszék tekintélyét romboló, függetlenségét sértő, alaptalan és igaztalan kijelentésektől, ezekkel ugyanis kikezdik a magyar demokratikus jogállamiság alapjait, amivel minden magyar polgárnak kárt okoznak" - ám e közléshez már nem volt szükség az ÁSZ szakértelmére. Ez a ma használatos Fidesz-szabvány.
Aki nem örül, hogy újabb köztársasági létünk időszakának egyik leglátványosabban lebukó tökfilkóját dicsőségtáblára emelik újfent, pusztán azért, mert közülük való, az nem való közéjük. A magyarok közé, mert ők a magyarok, Orbán Viktor kiszolgálói, az alsók. Aki pedig nem fogadja el a neki lökött testi-lelki alamizsnát az ilyen-olyan díjtól a rezsicsökkentésig, s a fejében nem szolgál, az nincs is, az nem magyar, az árt a magyarnak. Az ÁSZ magyarázkodása a felkínált társadalmi szerződés: az Orbán-doktrína.
Időközben közgazdászok tiltakoznak Schmitt Pál kitüntetése ellen. A közös nyilatkozatot kiadó közgazdászok szerint érthetetlen, miért tüntette ki az ÁSZ a korábbi köztársasági elnököt. Állítják: a döntés beárnyékolja a díj névadójának emlékét.
