A szerk.

Ha szólít a papság

A szerk.

Úgy jöttek egymás után, hogy pártház, tanácsháza, általános iskola, szemben a Rákóczi úton tejivó, és a sarkon a virágüzlet meg az újságos, aztán a híres Lenin-szobor, amint keze a vasmű főbejáratára mutat.

1972 novemberének utolsó napja hideg, de tiszta időt hozott, a gyerekek sál, sapka, nagykabát összeállításban mentek iskolába. Ezért már be sem csengettek a nagyszünetről, mindenki ment öltözködni, s az udvaron várták a hírt, hogy mikor kell kimenni - fegyelmezetten, rendezett sorokban - az utcára; csend, akit meghallok fecsegni, megy az igazgató elé! Csak akkor mondták meg, hogy mi lesz, amikor már indulni kellett: Kádár elvtárs megmutatja Brezsnyev elvtársnak a Csepel Vas- és Fémműveket, s iskolánkat az megtiszteltetés érte, hogy a gépkocsioszlopuk itt halad el mielőttünk (próbált volna máshol, hisz csak a Lang Kálmán utca sarkán darvadozó Zöld Takony italbolton keresztül mehetett volna még). Ha jönnek a Csajkák, integessetek, aki nem integet, szorul! Akinek szerencséje van, láthatja Brezsnyev elvtársat! Vagy a Fock Jenőt.

Szombaton Budapesten, a Szent István-bazilika előtt celebráltak szentmisét a boldoggá avatott Sándor István tiszteletére (nevezett nem tévesztendő össze a Papával). A pápát Angelo Amato bíboros képviselte, de megjelent az ünnepségen Áder János államfő, Kövér László házelnök és a miniszterelnök képviseletében a hitvese; először arra gyanakodtunk, hogy Orbán a szinte azonos időben rendezett Videoton-Puskás Akadémia-futballmeccs miatt fordított hátat a papságnak, de nem az ádáz derbi, hanem az indiai küldetés tartotta távol vezetőnket. A misén szép beszédet mondott Erdő Péter bíboros, melyben kiemelte, hogy koncepciós per, hamis vádak, halálos ítélet, kivégzés. Az egybegyűltek beszédét nagy tetszéssel fogadták, azonképpen a megemlékezés többi részét is. Ámen.

Azaz mégsem egészen, mert van itt egy aprócska zavaró momentum. Az tudniillik, hogy egyes sötétben bujkáló sajtóorgánumok szerint nem volt annyira osztatlan az a figyelem a bazilika előtt. Így ír például az index.hu: "A misén nagyon sok, a szaléziakhoz tartozó iskola tanulója vett részt, a rend ugyanis kötelezővé tette az összes diáknak a megjelenést. Ha a gyerekek meglátták magukat az óriási kivetítőn, lelkesen integettek és mutogattak, volt East Coast, West Coast, ördögvilla is."

Yo, man, mindezzel meg csak az a baj, hogy a derék szaléziak például a múlt hónapban vették át a Számalk szakközépiskolát, kábé azzal, hogy dehogy bántjuk mi az iskola eddig jól bevált rendszerét. De egyáltalán, milyen tempó ez már, csóró diák augusztusban beiratkozik egy normális iskolába, azt még bele sem bújik az iskolaköpenybe, máris nyakán a papság, hogy menjél ünnepelni a térre a mártírunkat, sztárvendégekkel, mert különben igazolatlan napot leszünk kénytelenek bevésni neked, amibe nyilván belehasadna a keresztényi szívünk. A szombati miséért hiányzást.

S akkor innen nem is kell folytatni a történetet, úgy folytatja az magát, mint a pinty! Most a mártírért megtartott misére kötelező elmenni, holnap a másik - sima - misére, bárminő egyházi rendezvényre. Minden szerencsétlen diáknak, akit odavetett a balsorsa, s van olyan megátalkodott, hogy el akarja végezni, amit egyszer elkezdett. Elkezdett, ne adj' isten abban a tudatban, hogy tanulni megy, nem vattának a papság bulijaira. S esetleg tapsolni sem akart feltétlenül az állami mezben felsorakozott majdnem teljesen komplett Fidesz-vezérkarnak (+nej).

Summa summarum az az ördögvilla a legkevesebb, amit a tisztelt és ájtatos egybegyűltek megérdemelnek. A bevezetőnkben felidézett történet pedig nem is tudjuk, miről jutott az eszünkbe.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.