Táncszínház

Az európai történelem visszáján

Pupek – Minden kelet és nyugat között

  • Molnár T. Eszter
  • 2025. június 25.

Kritika

A színházteremben füst kavarog. A kivetítőn egy ősz hajú asszony megpróbál felolvasni egy búcsúlevelet, de a hangja sírásba fullad.

A nézőkkel szemben álló táncosnő háta mögött hatalmas, busómaszkos alak tornyosul. Hátulról végigsimít a mozdulatlan táncos arcán. A közép-európai kis nemzetek léte, mondja néhány perccel később a darab narrátora, bármelyik pillanatban megkérdőjelezhető.

Az idén 25 éves Ifjú Szívek Táncszínház, Pozsony egyetlen magyar kőszínházának társulata Hégli Dusan és Hégli Bence rendezése alatt a családon belüli erőszakról szóló Finetuning, illetve a cenzúrát feldolgozó, Samuel Beckett Katasztrófa című drámájából Parti Nagy Lajos szövegével készített Barbaro után ismét erősen politikai indíttatású darabot állított színpadra: a Pupek (szlovákul köldök) című előadás nagy erővel szól a nemzeti és az európai identitás kérdéseiről, és az emlékezet fontosságáról. Az Ifjú Szívek soha nem elégedett meg a hagyományőrzéssel. A dramaturg/koreográfus rendező páros táncszínházi előadásaiban kortárs, interdiszciplináris szellemben használja a hagyományos néptáncot és népzenét. A tánc, a prózaszöveg és az élő zene vetített képpel és videóbejátszással váltakozik, a különböző médiumok által közvetített üzenetek kezdetben lazán illeszkednek, majd fokozatosan közelítenek egymáshoz, így az előadás egy pillanatig sem válik önismétlővé. A szöveg nagyban épít Milan Kundera Az elrabolt Nyugat avagy Közép-Európa tragédiája című legendás esszéjére, amely 1983-as megjelenése után hatalmas nemzetközi figyelmet kapott, fél évvel a megjelenés után magyarul is közölte a Hírmondó szamizdat folyóirat, de hogy egyszer úgy, ahogy van, lábjegyzetestül táncszínházi darab lesz belőle, arról valószínűleg maga az író sem álmodott. Pedig az esszé aktualitása az Ukrajnában dúló háború harmadik évében tagadhatatlan: a Kelet által túszul ejtett, önmagát a Nyugatként definiáló, de a fogsága révén mégis keletté váló középről szóló meglátásai a múltra vonatkoznak, de a jövőképünket is beárnyékolják.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.