A szerk.

Az arany csillogása

A szerk.

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Ha innen fotózzuk, a Gellért-hegy lesz a háttérben, ha onnan, akkor az Országház – az egész világ Magyarország csodájára fog járni. Aztán majd’ egy évbe telt, mire a csodás műtárgyat sikerült eltakarítani, különös tekintettel az eszelős méretű betonalapzatára, amelyet szabályszerűen szét kellett vernie egy erre szakosodott hatalmas munkagépnek. Nos, 2017-ben volt az a világbajnokság. Kérdezzünk bárkit is a világon arról, hogy mi történt 2017-ben Budapesten? Vagy arról, hogy ki nyerte ott a férfi 100 pillangót? Akár kérdezhetjük is, a válaszok eredményességi aránya borítékolható.

S hogy mindennek mi köze van a magyar kajak-kenu sport éppen aktuális botrányához (Kozák kontra Csipes), azt magunk is csak sejtettük addig, amíg Magyarország kormányának első számú orgánuma bele nem vetette magát a balhé közepébe, hogy kivágja a tuti érvet, megmondja azt, hogy ezután hogyan legyenek a dolgok: kompromisszumra kell jutni a közelgő párizsi aranyak jól felfogott érdekében, s különben sem történt fizikai, csupán verbális abúzus, meg ugyebár nincs is annál kevésbé elegáns dolog, mint kikotyogni mások „alkoholproblémáját” (vö. „mint egy suttyó alkesz”).

Természetesen nem könnyű, hovatovább lehetetlen ép ésszel túllépni azon, amikor az áldozaton kérik számon az esztétikus viselkedést, de lám, vannak a dolognak magasabb szempontjai is, s ezeket a magasabb szempontokat képviseli most Magyarország kormánya afféle muszáj Herkulesként (aligha lehetnek illúzióink a kormányzati akció felől, hiszen a mondott lap a NER-esítése óta következetesen, percnyi lankadás nélkül a hatalom álláspontját mantrázza, számos esetben szó szerint is felbüfögve az épp aktuális direktívákat). E magasabb szempont pedig nem más, mint az arany csillogása – a csillogáson van a hangsúly.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.

Orbán ugyanazt mondta, amit Lázár mondott

A cigányság azért nem tud magasabb státusú és magasabb jövedelmet ígérő szakmákhoz hozzáférni, mert nem tudja, nem is tudhatja leküzdeni azokat a társadalmi hátrányokat, amelyeket most már 16 éve a Fidesz-kormányok tudatos politikája tart fenn és súlyosbít – az oktatásban, a büntetőpolitikában, a szociálpolitikában, a romákat segítő civil szervezetek marginalizálásában.

„Nem haboznak, ha civileket kell gyilkolni” – egy iráni ellenzéki az iszlamista rezsimről

„Azokat a tiltakozókat, akik lőtt sebekkel vagy verés nyomaival kórházba mennek, gyakran azonosítják, őrizetbe veszik, majd megölik. Előfordult, hogy sebesült tüntetőket közvetlenül a lélegeztetőgépről raboltak el. Egy héttel később a szülőknek szóltak, hogy mehetnek a holttestekért” – mondja interjúalanyunk az elmúlt hetek kormányellenes megmozdulásairól.