A szerk.
A szerk.
Csak a szégyen
Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.
MaNcs 36. évf. 22. sz. (2024-05-29)
Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.
Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?
„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Várhegyet összekötnénk egy függőhíddal."
Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában az utóbbi hónapokban, hogy immár komolyan felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os általános választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.
„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”
Eltörölné a vétójogot, csökkentené a bürokráciát az uniós intézményekben. A legaktívabb magyar EP-képviselő évek óta személyesen magyarázza el kollégáinak Brüsszelben, hogyan vágja vissza az Orbán-kormány a honi demokráciát.
Távlati tervei vannak, mert fontosnak tartja a hosszú távú víziókat. Nem a nagyberuházásokat kéri számon a főváros vezetésén, hanem az olyan kis ügyeket, mint például harminc macskakennel beszerzése. Az LMP főpolgármester-jelöltjével beszélgettünk.
A Tisza család kultuszának ápolása „nemzetpolitikai” feladat. Az egykori családi fészek, a geszti kastély nagyszabású felújítása egyre csúszik, és egyre többe kerül. A projektet a mutyigyanús közbeszerzések övezik. Legutóbb felbukkant az Állami Számvevőszék elnökének egykori cége is.
Németh Szilárd Fidesz-alelnök, rezsihuszár titkára küzd Németh Szilárd egykori harcostársával Csepelen. Vélnénk, az ellenzéknek a kormánypárti testvérháború miatt nincs nehéz dolga, de a momentumos polgármesterjelöltet a volt fideszesek épp Némethtel akarják kompromittálni.
A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.
Hogyan mos fogat egy pantomimművész, és mi köze ennek a rapzenéhez? Mit lehet tanulni bohóc szakon, és Bereményi Géza szövegeiből? Hogyan kerül a Margitszigetre a Vígszínház függönye és egy egész cirkusz? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Halász Kolossal, azaz Co Lee-vel.
Kétszer vesztették el olvasói. Egyszer 2012-ben, Drága élet című utolsó kötetének megjelenésekor, amikor bejelentette, hogy nem ír többet. Aztán 2024 májusában, amikor Port Hope-ban meghalt. Utolsó évtizedéről annyit tudunk, hogy demenciában szenvedett. Szeretem úgy képzelni, hogy egy bő évtizedre volt szüksége ahhoz, hogy elfelejtse mindazt, amit ezen a világon megfigyelt és rögzített, hogy utolsó útjára tiszta lappal indulhasson.
Fenyő László Városliget című könyvét egy kollégám asztalán találtam, felvágatlanul, ahogy régen gyakran hoztak forgalomba egyes könyveket.
Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.
Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.
„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.
A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.
Az iraki–iráni háborúba kalauzolja nézőit a Szirén című animációs film, amely egy fiatal fiú felnövéstörténetén keresztül keresi a választ arra, hogy mit lehet tenni akkor, ha bombák hullnak az ember körül, s hogyan lehet anélkül ellenállni, hogy valaki fegyvert ragadna. A film iráni rendezője évtizedek óta Franciaországban él és alkot – az iráni politikai helyzetről és tinédzserkori bebörtönzéséről is kérdeztük.
Nyilván a szeretet a legnagyobb erő, valahogy mégsem az egymást kézen fogó sztorik váltak a kedvenceinkké, hanem inkább azok, ahol elvágják valakinek a nyakát egy húrral.
Jonathan Swift szatíráit olvasva az olvasó könnyen elveszítheti az emberiségbe vetett hitét.
Laura Moss filmjében egyszerre nyúl a klasszikus horrortradíciókhoz (Mary Shelley Frankensteinje) és a modern irányzatokhoz, amelyekben a női test az iszonyat eredője (Ördög bújt beléd, A boszorkány, Nyers).
Semmi jó nem sülhet ki abból, ha egy pszichiáternek hatalmasak a pupillái, és a nála gunnyasztó kis verébnek olyan falmelléki dumákkal jön, hogy látta egy filmben.
A filmművészet örökké izgalmas toposza az akaratlanul törvényen kívülre sodródó kisember (Nem vénnek való vidék, Jackie Brown, Fargo).
Negyven éve jelent meg a Pet Shop Boys első kislemeze.
A filmművészet sokat tett azért, hogy némely csontvázak időnként ki-kidőljenek a nyugati társadalmak szekrényeiből.
Ya Ta az északkelet-nigériai Borno állam egyik falucskájában él.
A jövő hideg, sötét és személytelen – legalábbis ez derül ki az elmúlt évek független, okosnak bélyegzett sci-fijeiből, amelyek a 2014-es Ex Machina sikere óta valósággal reneszánszukat élik.
Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.
Gregersen művei közül talán a Móricz Zsigmond körtér modern lakótömbjének négy épülete a legismertebb.