A szerk.

Nem is tudjuk hirtelen, hogy hol és mikor is kezdődik ez a történet.

Magyar kormánypárti tényezők infantilis-dacos megjegyzéseiből már jó ideje tudjuk, hogy az utóbbi időkben (nagyjából Donald Trump választási veresége óta) Brüsszel mellett az Egyesült Államok is nagyon bántja a magyarokat. Hogy miért?

Idén januárban egy adóhivatali adatbázis segítségével – azaz legálisan – a Direkt36 egy sor kormányközeli üzletembert azonosított be a hatalmas, nemegyszer százmilliárdos vagyonokat rejtő magántőkealapok mögött.

Kósa Lajos, a magyar országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke videóinterjút adott a 24.hu részére a Tusványosnak nevezett évenkénti Fidesz-táborozáson.

A Fidesz idén 32. alkalommal esedékes tusványosi programsorozata (azaz a Tusnádfürdőn tartott Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor) Orbán Viktor számára nem azért fontos, mert – különösen 2010 után – rendre ott hirdeti meg a következő évek, sőt évtizedek „programját”. Bár az elmúlt évek során tényleg kijelölt már kilenc meg öt meg akárhány pontba szedett tennivalókat is az országnak (a nemzetnek, Közép-Európának, olykor a világmindenségnek), ezeknek az égvilágon semmi jelentőségük nem volt.

Bő három évvel ezelőtt, 2020. május 29-én megszűnt annak a lehetősége, hogy egy transznemű ember azt kérhesse, hogy irataiban a nemi identitásának megfelelő nem és név szerepeljen. Az akkori törvénymódosítás afféle beharangozó volt, az anya női és az apa férfi mivoltát leszögező alaptörvény-módosítás, illetve a 2021 nyarán megszavazott pedofiltörvény előhírnöke.

Nyilván élnek még – isten tudja, mekkora létszámban – olyan emberek, akikkel az Orbán-rendszer sem tudta teljesen megutáltani az élsport szintjén űzött labdarúgást. Nos, ők bizonyára tudják, hogy mennyi a sportértéke annak a július kellős közepén megrendezett ún. barátságos mérkőzésnek, amelyet egy ország I. osztályú bajnokságának a 4. helyezettje vív egy másik ország II. osztályú bajnokságának 4. helyezettjével.

Orbánnak valahogy nincs szerencséje Hadházy performance-aival. Négy éve is, amikor épp arról a szép magyar sikerről igyekezett beszámolni a parlamentnek, hogy „sikerült olyan bizottsági elnököt választanunk” az EU-ban, aki majd aztán… hogy majd aztán mi, azt sajnos sosem tudhattuk meg.

Július 10-én, hétfő délután Vilniusban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, Erdoğan török elnök és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök közös tájékoztatón jelentették be, hogy Törökország nem akadályozza tovább Svédország csatlakozását az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez: a török parlament, a Nagy Nemzetgyűlés július 27-ig jóváhagyja az új tag belépését. Hogyan jutottunk el idáig?

„Eredményeinkben kifejezésre jut személyi állományunk helytállása, szakmai képzettsége, mindenekelőtt pedig az, hogy helyesen értelmezi a párt politikáját, magas fokú politikai felkészültséggel teljesíti a dolgozó nép szolgálatát” – mondotta Földesi Jenő vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes a Rendőrtiszti Főiskola tanévzáró ünnepségén 1979. június 29-én.

Vasárnap éjfélkor lejárt a határidő: Szlovákiában 25 formáció adta le a listáját a szeptember 30-i előrehozott parlamenti választásra.

Azt meséli a Bild c. német bulvárlapnak a magyar kormányfő, hogy tavaly februárban, amikor az orosz agresszió előtt három héttel a Kremlben járt, az orosz elnök „Ukrajnával kapcsolatosan azt mondta, hogy az ukrán hadsereg nagyon erős és a Nyugat által nagyon jól felszerelt. A katonák nagyon jól képzettek. Tehát ha konfliktusra kerül sor, az egy nagyon-nagyon nehéz konfliktus lesz.

„Nagyon becsületes mérlegelést követően ma tudom, hogy nem lenne elegendő erőm egy következő mandátumhoz. Befejezem tehát mandátumom utolsó évét, és ebben a tisztségben való szolgálatom véget ér” – közölte a múlt hét elején Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök. Tudja az isten, hogy jó időpontot választott-e ehhez.