A szerk.

Örök Quaestor

A szerk.

Nyolc év után született meg az elsőfokú ítélet az ún. Quaestor-ügyben. A cég 2015-ös bedőlése máig példátlan méretű anyagi kárt okozott (többnyire kis)befektetők tömegeinek. Az 1990-es évek közepén indult, és az ezredforduló tájékától lényegében a piramisjátékok elve alapján működtetett brókercég évekig tartó sikertörténete nemcsak a „fent lévők” gátlástalan pénzszerzéséről, de a hazai pénzügyi kultúra gyengeségéről, a kisbefektetők mindent (józanságot, körültekintést, stb.) felülíró mohóságából fakadó ostobaságáról és hiszékenységéről is pontos látleletet adott.

A Quaestor alapítóját, Tarsoly Csabát mint elsőrendű vádlottat bűnszervezetben elkövetett csalásban, sikkasztásban, közokirat-hamisításban találta bűnösnek a Fővárosi Törvényszék (FT), amiért első fokon 13 év szabadságvesztésre ítélte, örökre eltiltotta a cégvezetéstől és tíz évre a közügyektől, továbbá feltételesen sem helyezhető szabadlábra. A legsúlyosabb, 16 évi szabadságvesztéssel a harmadrendű vádlottat sújtotta az FT, míg a többi vádlott közül heten 2–6 év közötti börtönbüntetést kaptak, két vádlottat felmentettek (az egyikük Tarsoly felesége). A bíróság a bűnügyi költséget valamivel több mint 247 millió forintban állapította meg – az összeg felét a vádlottaknak kell állniuk.

Fénykorában a Quaestor még a saját promóciós anyagai szerint is „szokatlan kockázatú” befektetéseket ajánlott, de a cégcsoport látványos sikerei – több ágazatban is megjelent a turizmustól az egészségügyön át a filmezésig, szponzorálta a Győri ETO-t, amelynek Tarsoly az elnöke is lett –, továbbá a 2010 utáni még látványosabb kormányzati kapcsolatai sokakkal elhitették, hogy a pénzük jó helyen lesz a Quaestor-kötvényekben, és azok igen gyorsan és igen sokat hoznak majd a konyhára.

A fedezet nélküli folyamatos növekedés és az indokolatlan céges befektetések egy idő után forráshiányhoz vezettek, és a vádirat – immár az ítélet indokolása – szerint e helyzeten fiktív kötvénykibocsátásokkal igyekezett a cég úrrá lenni, vagyis a Magyar Nemzeti Bank által engedélyezett 70 milliárdos kereten túl további 150 milliárdot jegyeztettek le. 132 ezer oldalnyi és további 5 terabájtnyi nyomozati iratban, 104 darab CD-lemeznyi adatban tárta fel a rendőrség és a vádhatóság a pénz törvénytelen beszedésének és a különféle cégeken, „befektetéseken” keresztüli bonyolult kiáramoltatásának a folyamatát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.