A szerk.

Örök Quaestor

A szerk.

Nyolc év után született meg az elsőfokú ítélet az ún. Quaestor-ügyben. A cég 2015-ös bedőlése máig példátlan méretű anyagi kárt okozott (többnyire kis)befektetők tömegeinek. Az 1990-es évek közepén indult, és az ezredforduló tájékától lényegében a piramisjátékok elve alapján működtetett brókercég évekig tartó sikertörténete nemcsak a „fent lévők” gátlástalan pénzszerzéséről, de a hazai pénzügyi kultúra gyengeségéről, a kisbefektetők mindent (józanságot, körültekintést, stb.) felülíró mohóságából fakadó ostobaságáról és hiszékenységéről is pontos látleletet adott.

A Quaestor alapítóját, Tarsoly Csabát mint elsőrendű vádlottat bűnszervezetben elkövetett csalásban, sikkasztásban, közokirat-hamisításban találta bűnösnek a Fővárosi Törvényszék (FT), amiért első fokon 13 év szabadságvesztésre ítélte, örökre eltiltotta a cégvezetéstől és tíz évre a közügyektől, továbbá feltételesen sem helyezhető szabadlábra. A legsúlyosabb, 16 évi szabadságvesztéssel a harmadrendű vádlottat sújtotta az FT, míg a többi vádlott közül heten 2–6 év közötti börtönbüntetést kaptak, két vádlottat felmentettek (az egyikük Tarsoly felesége). A bíróság a bűnügyi költséget valamivel több mint 247 millió forintban állapította meg – az összeg felét a vádlottaknak kell állniuk.

Fénykorában a Quaestor még a saját promóciós anyagai szerint is „szokatlan kockázatú” befektetéseket ajánlott, de a cégcsoport látványos sikerei – több ágazatban is megjelent a turizmustól az egészségügyön át a filmezésig, szponzorálta a Győri ETO-t, amelynek Tarsoly az elnöke is lett –, továbbá a 2010 utáni még látványosabb kormányzati kapcsolatai sokakkal elhitették, hogy a pénzük jó helyen lesz a Quaestor-kötvényekben, és azok igen gyorsan és igen sokat hoznak majd a konyhára.

A fedezet nélküli folyamatos növekedés és az indokolatlan céges befektetések egy idő után forráshiányhoz vezettek, és a vádirat – immár az ítélet indokolása – szerint e helyzeten fiktív kötvénykibocsátásokkal igyekezett a cég úrrá lenni, vagyis a Magyar Nemzeti Bank által engedélyezett 70 milliárdos kereten túl további 150 milliárdot jegyeztettek le. 132 ezer oldalnyi és további 5 terabájtnyi nyomozati iratban, 104 darab CD-lemeznyi adatban tárta fel a rendőrség és a vádhatóság a pénz törvénytelen beszedésének és a különféle cégeken, „befektetéseken” keresztüli bonyolult kiáramoltatásának a folyamatát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.