A szerk.

Örök Quaestor

A szerk.

Nyolc év után született meg az elsőfokú ítélet az ún. Quaestor-ügyben. A cég 2015-ös bedőlése máig példátlan méretű anyagi kárt okozott (többnyire kis)befektetők tömegeinek. Az 1990-es évek közepén indult, és az ezredforduló tájékától lényegében a piramisjátékok elve alapján működtetett brókercég évekig tartó sikertörténete nemcsak a „fent lévők” gátlástalan pénzszerzéséről, de a hazai pénzügyi kultúra gyengeségéről, a kisbefektetők mindent (józanságot, körültekintést, stb.) felülíró mohóságából fakadó ostobaságáról és hiszékenységéről is pontos látleletet adott.

A Quaestor alapítóját, Tarsoly Csabát mint elsőrendű vádlottat bűnszervezetben elkövetett csalásban, sikkasztásban, közokirat-hamisításban találta bűnösnek a Fővárosi Törvényszék (FT), amiért első fokon 13 év szabadságvesztésre ítélte, örökre eltiltotta a cégvezetéstől és tíz évre a közügyektől, továbbá feltételesen sem helyezhető szabadlábra. A legsúlyosabb, 16 évi szabadságvesztéssel a harmadrendű vádlottat sújtotta az FT, míg a többi vádlott közül heten 2–6 év közötti börtönbüntetést kaptak, két vádlottat felmentettek (az egyikük Tarsoly felesége). A bíróság a bűnügyi költséget valamivel több mint 247 millió forintban állapította meg – az összeg felét a vádlottaknak kell állniuk.

Fénykorában a Quaestor még a saját promóciós anyagai szerint is „szokatlan kockázatú” befektetéseket ajánlott, de a cégcsoport látványos sikerei – több ágazatban is megjelent a turizmustól az egészségügyön át a filmezésig, szponzorálta a Győri ETO-t, amelynek Tarsoly az elnöke is lett –, továbbá a 2010 utáni még látványosabb kormányzati kapcsolatai sokakkal elhitették, hogy a pénzük jó helyen lesz a Quaestor-kötvényekben, és azok igen gyorsan és igen sokat hoznak majd a konyhára.

A fedezet nélküli folyamatos növekedés és az indokolatlan céges befektetések egy idő után forráshiányhoz vezettek, és a vádirat – immár az ítélet indokolása – szerint e helyzeten fiktív kötvénykibocsátásokkal igyekezett a cég úrrá lenni, vagyis a Magyar Nemzeti Bank által engedélyezett 70 milliárdos kereten túl további 150 milliárdot jegyeztettek le. 132 ezer oldalnyi és további 5 terabájtnyi nyomozati iratban, 104 darab CD-lemeznyi adatban tárta fel a rendőrség és a vádhatóság a pénz törvénytelen beszedésének és a különféle cégeken, „befektetéseken” keresztüli bonyolult kiáramoltatásának a folyamatát.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Sivatag

Kísérteties a dolog. Egy közösségben vagyunk, mindenki fiatal, tele tervekkel, életörömmel, szabadságvággyal. A csoportdinamika ugyan itt is működik, vannak nyertesei és vesztesei a baráti és párkapcsolatoknak, de mégis az együvé tartozás élménye a meghatározó.

Kínzó mindennapok

Lee Daniels valószínűleg jót akart. A Szabadíts meg a gonosztól azért is irritáló élmény, mert a jó szándék és a koherensnek szánt szerkezet fokozatosan és szemmel láthatóan hullik darabokra. A rendező megtörtént eset alapján dolgozott: egy egyedülálló anyát és három gyermekét állítólag démonok kezdték gyötörni, amikor a 2010-es években egy indianai városkába költöztek.

A kenyér hangja

Augusztus 20-án mindig történik valami, szokhattunk hozzá az utóbbi években. A hivatalosan elvileg „az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékünnepe” névre hallgató napon elég kevés szó esik a közösségi terekben az államalapításról vagy Szent István emlékezetéről, annál több a várható esti széllökések erejéről.

Kiteljesedhetsz kedvemre

Vajon beszélgetnek-e az óráink, cipőink, amíg nem vagyunk otthon? Érdekel-e bárkit, hogy mit is mondanak, s nem elég kizárólag a használatuk közben foglalkoznunk velük? Könnyen lehet, hogy csak magukban kattognak vagy elmennének valahová, de egy lépést sem tehetnek, amíg mi nem akarjuk.

Dörnhauban nyugtalan a tőke

Naplóregényként határozza meg fülszövege, de az 1944 áprilisában Bácskából deportált és tizennégy hónapig fogva tartott újságíró, költő, Debreczeni József nem írhatott naplót. Auschwitzba érkezése után hosszú ideig rendes ruhája sem volt, nemhogy papírja, írószerszáma.

Érintettek

Kiégett fűcsomókon lépkedünk a semmi közepén. Elegáns embe­rek bizarr menete a harmincöt fokos hőségben. Diplomaták, különböző szervezetek képviselői, új­ság­írók, szervezők – és cigányok, főként fiatalok, akik sem ezek, sem azok közé nem tartoznak.

 

„Gyanútlanul mentem”

Senki nem tudja pontosan, miért vették ki az olimpiai gyaloglás vegyes váltójából az eredetileg nevezett Oláh Barbarát. Edzéseredményei ezt nem indokolták, igaz, azokat a szövetség vezetői nem ismerték.

Amihez csak hozzányúlnak

Gyakorlatilag nem lehet megélni azokból a fizetésekből, amelyeket az ELTE egyes karain az oktatóknak fizetnek, és hiába őrzi pozícióját az egyetem a nemzetközi rangsorokban, a kormány inkább az NKE-n építene ki a semmiből tanárképző kart ahelyett, hogy az ELTE-t fejlesztené. Mi lesz a jövőben az állami egyetemek sorsa?

„Hol áll a kamera?”

  • Bárdos Deák Ágnes

A Semmitől az Egyig címmel nyílt egész életművét prezentáló kiállítás a Mai Manó Házban (benne a Katja Pratschkéval közös alkotásokkal). A Németországban élő és dolgozó művésszel Berlinről, a Sztálin-szoborról és a Szabadság térről beszélgettünk.

Visszatérő démonok

Míg más idősödő rendezők a relevancia elvesztésével küszködnek, Agnieszka Holland talán még le is adna a rá irányuló figyelemből. A nálunk nyáron bemutatott 2023-as Zöldhatár című filmje kapcsán érdemes számba venni magát az életművet is.