A szerk.

Örök Quaestor

A szerk.

Nyolc év után született meg az elsőfokú ítélet az ún. Quaestor-ügyben. A cég 2015-ös bedőlése máig példátlan méretű anyagi kárt okozott (többnyire kis)befektetők tömegeinek. Az 1990-es évek közepén indult, és az ezredforduló tájékától lényegében a piramisjátékok elve alapján működtetett brókercég évekig tartó sikertörténete nemcsak a „fent lévők” gátlástalan pénzszerzéséről, de a hazai pénzügyi kultúra gyengeségéről, a kisbefektetők mindent (józanságot, körültekintést, stb.) felülíró mohóságából fakadó ostobaságáról és hiszékenységéről is pontos látleletet adott.

A Quaestor alapítóját, Tarsoly Csabát mint elsőrendű vádlottat bűnszervezetben elkövetett csalásban, sikkasztásban, közokirat-hamisításban találta bűnösnek a Fővárosi Törvényszék (FT), amiért első fokon 13 év szabadságvesztésre ítélte, örökre eltiltotta a cégvezetéstől és tíz évre a közügyektől, továbbá feltételesen sem helyezhető szabadlábra. A legsúlyosabb, 16 évi szabadságvesztéssel a harmadrendű vádlottat sújtotta az FT, míg a többi vádlott közül heten 2–6 év közötti börtönbüntetést kaptak, két vádlottat felmentettek (az egyikük Tarsoly felesége). A bíróság a bűnügyi költséget valamivel több mint 247 millió forintban állapította meg – az összeg felét a vádlottaknak kell állniuk.

Fénykorában a Quaestor még a saját promóciós anyagai szerint is „szokatlan kockázatú” befektetéseket ajánlott, de a cégcsoport látványos sikerei – több ágazatban is megjelent a turizmustól az egészségügyön át a filmezésig, szponzorálta a Győri ETO-t, amelynek Tarsoly az elnöke is lett –, továbbá a 2010 utáni még látványosabb kormányzati kapcsolatai sokakkal elhitették, hogy a pénzük jó helyen lesz a Quaestor-kötvényekben, és azok igen gyorsan és igen sokat hoznak majd a konyhára.

A fedezet nélküli folyamatos növekedés és az indokolatlan céges befektetések egy idő után forráshiányhoz vezettek, és a vádirat – immár az ítélet indokolása – szerint e helyzeten fiktív kötvénykibocsátásokkal igyekezett a cég úrrá lenni, vagyis a Magyar Nemzeti Bank által engedélyezett 70 milliárdos kereten túl további 150 milliárdot jegyeztettek le. 132 ezer oldalnyi és további 5 terabájtnyi nyomozati iratban, 104 darab CD-lemeznyi adatban tárta fel a rendőrség és a vádhatóság a pénz törvénytelen beszedésének és a különféle cégeken, „befektetéseken” keresztüli bonyolult kiáramoltatásának a folyamatát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.