A szerk.

Nyomozás egy bűnténysorozat ügyében

A szerk.

Az elmúlt másfél hét során Magyar Péter a kórházakat járta, volt a Jánosban, a Péterfyben, a Szent Imre kórházban, a Heim Pál gyermekkórházban, Vácott – és nem tapasztalt semmi szokatlant. Semmi olyasmit, amiről ne tudna már jó ideje mindenki.

Hogy tudniillik eszméletlen meleg van, de annyira, hogy sorra maradnak el a műtétek miatta. Hogy kosz és mocsok van, a falakról válik le a vakolat, és csorog le a fájdalom; hogy az agyonhajszolt személyzet pisszt sem mer szólni, mert folyamatos megfélemlítés terhe mellett próbálja végezni a munkáját; hogy arat a kórházi fertőzés, elhullik öreg és fiatal, tömegével olyanok, akiknek tisztességes ellátás mellett nem kéne; hogy nincsen elég orvos és ápoló. Magyar Péter minderről felvételeket készített, közleményeket adott ki, levelet írt fűnek-fának, miniszternek, államtitkárnak, még magának Orbán Viktornak is, hogy szakítaná tán meg hosszúra nyúlt szabadságát, s tenne valamit mindezen áldatlan állapotok felszámolásáért. Pintér Sándor egészségügyért is felelős rendőrminiszternek konkrét kérdéseket fogalmazott meg a levelében. Ilyeneket: „Igaz-e, hogy volt olyan időszak, amikor a budapesti és Budapest környéki baleseti sürgősségi ellátó intézmények (4 db) közül kettő egyáltalán nem tudott fogadni beteget a klimatizálás elégtelensége miatt?” Vagy: „A műtők hány százaléka rendelkezik ma Magyarországon az előírások szerinti speciális lamináris légáramlást, légcserét és túlnyomást biztosító klímaberendezéssel?” Továbbá: „Milyen átmeneti, áthidaló intézkedéseket tett és tesz az egészségügyi kormányzat a klimatizálással összefüggő aktuális gyakorlati problémák megoldására?”. S még egy rakás hasonlót.

Mindeközben Magyar Péter felhívására szimpatizánsai folyamatosan küldik neki a kórházi hőmérőket ábrázoló horrorisztikus felvételeket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.

Három méterrel a tenger szintje alatt

Április 13-a, hétfő reggel. Még csípős a tavasz, de lassan vége a fűtési szezonnak. Mindenhol kialvatlan emberek, a munkavégzés akadozik. Minden második ember csalódott. Elcsalódott, mondják, elcsalták! Többen szervezni kezdik a kivándorló bulikat. Mások csöndben csomagolnak.