A szerk.

Az olimpia megrontói

A szerk.

Nemcsak az olimpia zajlik, hanem a Kreml egyik jól sikerült dezinformációs kampánya is, amely váratlan, vagy nem is olyan váratlan szövetségest talált magyar kormány- és egyéb tisztviselőkben.

A Magyar Ökölvívó Szövetségnek és a Magyar Olimpiai Bizottságnak tudnia kellett, hogy az algériai bokszolónő, Imane Helif megfelelt a nemzetközi szervezet szabályainak, így indulhat az olimpián. A botrány mégis csak az után tört ki, hogy Helif olasz ellenfele, Angela Carini negyven másodperc és két megrendítő bekapott ütés után feladta a küzdelmet. A közösségi oldalakon pillanatok alatt elterjedtek a téves információk Helif szexualitásáról: hogy férfinak született és átműtötték – a híresen toleráns Algériában, ugyebár –, hogy ez van meg az nincs a lába között. Hiába kerültek elő a szegény algériai faluból származó sportoló gyerekkori fotói, hiába álltak ki a szülők, és hiába szólalt fel az algériai sportszövetség. A vádat szinte lehetetlen levakarni. Egykor azért tiltották volna el a boksztól, mert az nem kislánynak való, most meg azért, mert nem tartják kislánynak.

Tény, hogy Imane Helifet tavaly a döntő előtt a tajvani Lin Ju-tinggel együtt kizárták az Újdelhiben megrendezett világbajnokságról, de azt nem közölték, miért nem feleltek meg a nőiség kritériumainak. Azt is tudjuk, hogy a Nemzetközi Ökölvívó Szövetséget (IBA) oroszok uralják, elnöke Umar Kremlev, Putyin szövetségese – s mit ád isten, ő dobta be, hogy Helif a férfiakra jellemző XY-kromoszómával rendelkezik. Helif interszexualitását bőségesen pertraktálta a világsajtó, de hogy ez igaz-e, senki sem tudhatja. J. K. Rowling, Elon Musk, Rétvári Bence és a Megafon-papagájok viszont keresztes hadjáratra indultak. A NOB-elnök Thomas Bach nyilatkozatai nem segítettek, aki azt mondta, „nem fog kultúrharcot vívni”, de nem vette észre, hogy már benne van és éppen vesztésre áll. (Pedig jót akart: idén először egyenlő számú férfi és női bokszoló vesz részt a játékokon.) Mainstream lett a vészjósló sikoly: a bűnös Nyugaton férfiak nőket vernek! Orbán Viktort az egri nőkre emlékeztette Helif meccse a magyar Hámori Lucával, akik a keresztény Európát védték a pogány férfihadaktól. A fasiszta média és a Rogán-lapok azóta is következetesen férfiként hivatkoznak a bokszolónőre, akinek egyetlen bűne, hogy elment az olimpiára, ahová hivatalos volt. És lehet, hogy voltak pillanatok, amikor a magyar versenyző is annak látta őt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.