Az idei nyáron nagyon nehéz volt olyan magyar zenei fesztiválra menni, ahol ne skandálták volna a magyar fiatalok szívének oly kedves szlogent: “Mocskos Fidesz!” A Medián legutóbbi mérése szerint a zenei fesztiválokra leginkább kapható közönségben (18-29 év közöttiek) 9 százalékon áll a kormánypárt. Az össznépi mocskosfideszezéshez azonban nem elég a közhangulat: olyan előadókra is szükség van, akik ezt valamilyen módon támogatják. A legnagyobbat Majka szólt, hiszen az ország egyik legnépszerűbb zenészeként és tévés arcaként állt bele a NER-be Bindzsisztán című dalával, amit a debreceni Campus Fesztiválon egy kormányoldali körökben nagy felháborodást keltett performance-szal meg is tolt: eljátszotta, hogy lelövik a dalban szereplő tolvaj miniszterelnököt. Aztán ott van még Azahriah, aki nyáron véglénynek nevezte a fideszeseket, de egy dalában is arról énekelt, hogy „konzervatív módon ereszkedhettek majd térdre, hogy a pokolban kijárat nem lesz – reszkethettek végre”. De Beton.Hofi, a rapben utazó Sisi, illetve a Carson Coma sem titkolja, mit gondol a NER-ről – és a kormánykritikus könnyűzenei előadók sorát még lehetne folytatni.
A három T visszatér
Azt már a kormánypárt sem hagyhatta szó nélkül, hogy az ország messze legnépszerűbb zenészei egymásra licitálva szidják őket, és persze pontosan úgy reagáltak, ahogy azt elvárhattuk a Fidesztől: Deutsch Tamás augusztusban listázta azokat a zenészeket, “akiket nem szeret”, a rég ismert arcokat – Koncz Zsuzsa, Bródy János és társaik – párhuzamba állítva az új generációval. A Fidesz nem törődött azzal, hogy valójában mivel alkot párhuzamot ez a közös lista: több név ugyanis már az 1989 előtti hasonló listákon is szerepelt. A felsoroltak közül két fellépő is ment volna az állami Szent István napi ünnepségre zenélni augusztus 20-án, de “titokzatos okokból” ByeAlex és Hrutka Róbert koncertjét lemondták a szervezők. Ráadásul így sem sikerült mindenkitől megszabadulni, ami bántja a Fidesz szemét: a nyár talán utolsó gumicsontjaként Ajsa Luna énekesnő fellépésén háborodott fel a NER egy emberként, mert szerintük nem megfelelő stílusban adta elő a Himnuszt. A felháborodásnak gyorsan lett hatása: a zenész koncertjét le is mondták a Dunakeszi Feszten, ami jól mutatja, hogy egyre alacsonyabban van a léc az újkori “tiltott-tűrt-támogatott” felosztásban az első kategória esetében.
Az éveken keresztül tetszhalott állapotban lévő magyar zeneipar krémjének ellenzékiesedése tulajdonképpen logikus következménye volt az elmúlt évek gyorsan lezajlott popkulturális változásainak: bár a rendszerváltás után a Tankcsapda, a Quimby és a Kispál és a Borz, meg Ákos még bőven össze tudtak hozni olyan stabil közönséget és annyi rádiós lejátszást, hogy megálljanak a lábukon, az utánuk következő generáció jelentős része maximum közepes népszerűségre tudott szert tenni. Azt is főleg azért, mert a frissen átalakított állami Petőfi Rádiónak köszönhetően volt olyan platform, ahol mondjuk Péterfy Borit lehetett hallgatni. A fél magyar kereskedelmi rádiós világot végigjárt, majd 2017-re pár évre a Petőfihez ejtőernyőztetett Tiszttartó Titusz szerkesztői munkásságához kötött időszakban kis túlzással nem szólt olyan magyar előadó a rádiókban a “nagy öregeken” kívül, akiknek közönség lett volna a koncertjein. Az egészen őrületesen torz - és a mai napig élő - gyakorlat miatt ezeket a figurákat a magyar zeneipar csak “falunaposoknak” nevezte: a rádióknak és zenetévéknek köszönhető viszonylagos ismertséget ugyanis főleg ezeken az eseményeken tudták a legtöbben aprópénzre váltani. A 2010-es évek közepétől a Petőfi Rádió eltüntette az itthon csak alternek becézett kínálatot, és jelentős részben a rendszer által kedvelt előadók kifizetőhelyévé vált. Csak egy példa: bár valószínűleg élő ember nem találkozott még Dér Heni-rajongóval (a világ dolgaiban kevésbé járatos olvasóink kedvéért eláruljuk, hogy a Megasztár tehetségkutatóban tűnt fel), a Petőfi a mai napig rendszeresen adja a dalait.
Hogy mennyire van ez a szcéna lélegeztetőgépre kötve a különféle állami-önkormányzati rendezvényekkel és a kereskedelmi tévés műsorokkal, azt Tóth Gabi esete mutatja a legjobban: a korábban még a pápának is énekelt előadó idén márciusban anyagi nehézségekről panaszkodott, amiért “nem hívják fellépni.” Az őt menedzselő Backstage Management Bt. csak a 2022-es választás és 2024 nyarának vége közt 95 millió forintot kapott az állami Szerencsejáték Zrt.-n keresztül, de szervezett neki a cég egy teljesen ingyenes 2023-as erdélyi turnét is, aminek sikereiről nem győzött beszámolni a kormánypropaganda. Hogy miért lett kegyvesztett az énekesnő, azóta sem tudni, mindenesetre beszédes, hogy Tóth Gabiban és menedzsmentjében ezek szerint fel sem merült, koncertekre alapesetben nem “hívni” szokás valakit, hanem rendezhet magának is olyat az előadó, amire aztán jegyeket értékesít.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
