A szerk.

Russzkij karablj, igyi na huj!

A szerk.

A társadalom totális kontrolljára törekvő NER (azaz Orbán Viktor) az ún. Szuverenitásvédelmi Hatóság (SZH) létrehozásával a kormánytól független sajtót és civil szerveződéseket akarja szoros megfigyelés alá helyezni.

Vagy talán a cél már nem is pusztán ez, hanem minden kritikus hang, és az ezeknek még teret biztosító demokratikus fórum megfojtása, felszámolása. A Transparency International (TI) Magyarország és az Átlátszó szerkesztősége ellen indított állami vegzatúra, ahogyan ezt vezetőik a Narancsnak nemrég megfogalmazták, szintlépés volt a korábbi, többnyire a kormányzati propagandamédiába, illetve a NER hivatásos „civiljeinek” kiszervezett dühödt rágalomhadjáratokhoz képest. (Lásd:Magasabb szintre kapcsolták a vegzatúrát, Magyar Narancs, 2024. július 3.) Az SZH-val immár közvetlenül maga az orbánista államgépezet lépett föl a szabad sajtó és állampolgári szerveződésekkel szemben. Az Átlátszó és a TI Magyarország azonban, igen helyesen, semmiféle érzékeny adatot nem hajlandó megosztani az SZH-val.

A beszélgetés óta újabb szintlépés történt, és az Átlátszó által kiperelt dokumentumok alapján az összkép dermesztő.

Az ún. szuverenitásvédelmi törvény – amely az SZH-t is felállítani rendelte –, valójában nem az ország, hanem Orbán Viktor és klikkje szuverenitását hivatott védeni, éppen ezért semmi keresnivalója sincs egy jogállamban; és mivel nincs, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított emiatt Magyarország ellen. Pedig akkor még senki nem tudhatta azt, ami elébb a Magyar Ügyvédi Kamara SZH-nak írt válaszleveléből, majd az Átlátszó akciója nyomán kiderült. Az SZH eredetileg csakis egyedi ügyekben kérhet tájékoztatást állami szervektől „szuverenitásvédelmi” megfontolásokból, továbbá semmiféle szankcionálási joga nincs arra az esetre, ha a vizsgálandó fél a Kígyó-szigeti ukrán határőrök stílusában reagál szíves „megkeresésükre”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.