A szerk.

Russzkij karablj, igyi na huj!

A szerk.

A társadalom totális kontrolljára törekvő NER (azaz Orbán Viktor) az ún. Szuverenitásvédelmi Hatóság (SZH) létrehozásával a kormánytól független sajtót és civil szerveződéseket akarja szoros megfigyelés alá helyezni.

Vagy talán a cél már nem is pusztán ez, hanem minden kritikus hang, és az ezeknek még teret biztosító demokratikus fórum megfojtása, felszámolása. A Transparency International (TI) Magyarország és az Átlátszó szerkesztősége ellen indított állami vegzatúra, ahogyan ezt vezetőik a Narancsnak nemrég megfogalmazták, szintlépés volt a korábbi, többnyire a kormányzati propagandamédiába, illetve a NER hivatásos „civiljeinek” kiszervezett dühödt rágalomhadjáratokhoz képest. (Lásd:Magasabb szintre kapcsolták a vegzatúrát, Magyar Narancs, 2024. július 3.) Az SZH-val immár közvetlenül maga az orbánista államgépezet lépett föl a szabad sajtó és állampolgári szerveződésekkel szemben. Az Átlátszó és a TI Magyarország azonban, igen helyesen, semmiféle érzékeny adatot nem hajlandó megosztani az SZH-val.

A beszélgetés óta újabb szintlépés történt, és az Átlátszó által kiperelt dokumentumok alapján az összkép dermesztő.

Az ún. szuverenitásvédelmi törvény – amely az SZH-t is felállítani rendelte –, valójában nem az ország, hanem Orbán Viktor és klikkje szuverenitását hivatott védeni, éppen ezért semmi keresnivalója sincs egy jogállamban; és mivel nincs, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított emiatt Magyarország ellen. Pedig akkor még senki nem tudhatta azt, ami elébb a Magyar Ügyvédi Kamara SZH-nak írt válaszleveléből, majd az Átlátszó akciója nyomán kiderült. Az SZH eredetileg csakis egyedi ügyekben kérhet tájékoztatást állami szervektől „szuverenitásvédelmi” megfontolásokból, továbbá semmiféle szankcionálási joga nincs arra az esetre, ha a vizsgálandó fél a Kígyó-szigeti ukrán határőrök stílusában reagál szíves „megkeresésükre”.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A mesék előtt

  • - turcsányi -

Ha érte valaha is kultúrsokk Magyarországot, az 1975 februárjában esett, amikor a Filmmúzeum (ma Belvárosi Színház) – a megvásárlásához képest egy kerek esztendei erőgyűjtés után – bemutatta Pier Paolo Pasolini Dekameron című filmjét.

Tarkóig elmerülni

Reagan a gonosz birodalmának nevezi a Szovjetuniót; megindul az űrfegyverkezési program; az Egyesült Államok lerohanja Grenadát; megjelenik a Microsoft Word; a MASH fináléja máig megdönthetetlen nézettségi rekordot hoz a tévében; kijön a Thriller legendás videóklipje Michael Jacksontól; az Oscart pedig a Gandhi nyeri.

Mivel, uram, s ki nélkül?

Nagy vitát kavart, hogy miért nincs opera-előadás immár két éve a szegedi Dóm téren. A vezetés gazdasági szempontokkal érvelt: nincs rá támogatás, illetve a műfaj már nem tölti meg két-három estére a 4 ezres nézőteret. Talán erre is lett egyfajta válasz, hogy ismét az István… került színpadra, Novák Péter rendezésében, aki inkább egyfajta misztériumkoncertként tálalja a történetet, a nyitányt az 1983-as ősbemutató fényképeivel illusztrálva.

A láthatatlanok

„Van nevem, de nehezen kimondható. Ezért a magyar nevem Ildi.” „Amikor eljöttem, a feleségem terhes volt. Hat éve vagyok itt. Még soha nem találkoztam a gyerekemmel, csak okostelefonon keresztül.” „Lehet, hogy soha nem megyek haza.

Boldogtalanság, gyere haza

Ahogy egy kritikusa is megjegyezte, „van, akinek ez idegesítő”. Igen, lehet zavaró az író „kalandozó” beszédmódja, ahogy belekezd egy mondatba, majd abban egy újabbat generál, csak mert más téma jutott eszébe; vagy ahogy letér a megkezdett csapásról, hogy aztán oldalakkal később térjen vissza hozzá.

Élesített fegyver

Bohózatnak indult Elon Musk beszállása a Twitterbe, de az angliai zavargások jól mutatják, hogy a keze alatt a platform a profi valóságtorzítás mintapéldánya lett.

Koós Pál végleg megérkezett

  • Marinov Péter

Augusztus 1-jétől Koós Pál tölti be a modellváltáson átesett Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) rektori pozícióját. Koóst az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma erősen vitatható eljárás nyomán juttatta a rektori székbe. Jogszerű volt-e ez a művelet, és ha nem, lehetséges-e jogorvoslat? Tettem egy próbát.

A rossz közérzet kultúrája

Pár hét híján tizenöt éve hangzott el Orbán hírhedt kötcsei beszéde, amely a készülő Fidesz-világ kulturális univerzumát vetítette előre. Honnan indult és hová jutott azóta az orbáni kultúrpolitika? Milyen víziók mozgatták és mozgatják a rendszer kulturális építkezését? Van-e egyáltalán építkezés és rendszer, és miért érzi majd’ mindenki rettenetesen magát benne? És maradt-e élet rajta kívül?

Megtaposták, megszerették

A legmagasabb kitüntetést adja az államalapítás ünnepén Makó fideszes vezetésű önkormányzata Buzás Péternek, a korábbi szocialista polgármesternek. Miután legyőzték, évekig célkeresztben volt, mert tartottak attól, hogy újraindul. Nem tette.

 

Ingyér’ a kastély, bekékül a NER-vér

A kastélytörvény módosított változata a lényegen nem változtatott, az ingyenes átadással „magánjogi szereplők” is hozzájuthatnak a felújított, értékes ingatlanokhoz. Tiltakozásként aláírásgyűjtésbe fogtak, demonstrációt szerveznek, alkotmánybírósági normakontrollt kértek azok, akik szerint ez a nemzeti vagyon ellopása.

A sarlatánság ára

A kormány szerint minden nagyjából a tervek szerint alakul: a lakosság nagy erőkkel megtakarít, az ipar Németország és a háború miatt gyengélkedik, a GDP növekedése pedig jövőre már tényleg 4 százalékos lesz. A papír persze türelmes.