A szerk.

Szavazók a cilinderben

A szerk.

„Ostobaságokkal nem foglalkozunk”; „az értesülés téves”; „képtelenség” – ezek voltak a legjellemzőbb kormányzati reakciók az elmúlt bő hónapban Magyar Péter azon bejelentésére, hogy a vártnál rosszabb EP- és önkormányzati választási szereplése miatt a Fidesz nemcsak a hazai egyéni választókörzetek újrarajzolására készül, de bizony egyéni körzeteket hozna létre a határon túli magyarlakta területeken is.

Ez utóbbi állítás elsőre valóban lázálomszerűnek tűnik, ám kétségtelenül gyanút ébreszt a heves kormányzati cáfolat. Az elmúlt másfél évtized tapasztalatai alapján ez ugyanis lényegében egyenlő a beismeréssel.

Magyar Péter július 15-i YouTube-videója után nem sokkal Hadházy Ákos arról írt, hogy a határon túli magyarokat reprezentáló egyéni képviselők ötlete már 2021-ben is előkerült, amikor az őszi ellenzéki előválasztások sikeres lebonyolítása után a kormánypártban lázasan keresni kezdték a megoldást a fideszes típusú mandátumszám-bővítésre. (Akkor végül nem volt szükség erre, egyrészt mert az ellenzék 2022 elejére agyonvágta magát, másrészt az Ukrajna elleni orosz agressziót a kormánypropaganda a maga javára tudta fordítani.) Hadházy értesülései szerint a romániai magyarlakta területek 7 képviselőt adnának a magyar hazának, a szerbiai Vajdaság 2-t. Az persze nehezen elképzelhető, hogy magyar egyéni országgyűlési választókerületek jönnének létre Romániában vagy Szerbiában, de például a helyhatósági választásokon alkalmazott ún. kislistás megoldáshoz hasonló szisztéma akár kivitelezhető is lenne. Ez persze spekuláció, mert információ erről nincs, ahogyan arról sincs, hogy például a határon túl élő, és magyarországi lakcímmel nem rendelkező kettős állampolgárok a pártlistákra továbbra is voksolhatnának-e.

Amióta a határon túli – főleg a romániai (azon belül is a székelyföldi) és a szerbiai – magyarok szavazhatnak a magyarországi országgyűlési választásokon, a Fidesz rendre 95 százalék körüli támogatottsággal számolhatott a körükben. Vagyis, ha Magyarék értesülései helyesek, akkor a Fidesz (már ha megmarad a külhoniak listás szavazati lehetősége is) plusz 11–12 mandátummal kalkulálhat, ami – a megbuherálni tervezett hazai körzethatárok „hozadékával” együtt – akár semlegesítheti is a legveszélyesebbnek tartott Tisza Párt esetleges jó eredményét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.