A szerk.

Hatvanpuszta üzenete

A szerk.

„Nem a kastélyokról kell beszélni, hanem arról, hogy mennyi lesz a gáz, az áram ára és az adók mértéke Magyarországon 2026 után.”

Hatvanpuszta „az irigyek számára érdekes és fontos, de az egész ország szempontjából a jövő nem azon múlik, hogy milyen Hatvanpuszta van, vagy nincs Hatvanpuszta. Az egy mellékszál a történetben” – többek között ezt válaszolta egy kérdésre Lázár János építési és közlekedési miniszter pénteken a tihanyi Tranzit Fesztiválon. A miniszterelnöki parvenü uradalom ügye ezek szerint elért addig a szintig, hogy a legtökösebbnek hirdetett kormánytagot, Lázár Mindenre Válaszolok! Jánost is be kell már vetni. És nem csak őt: néhány nappal korábban a miniszterelnök apja, id. Orbán Győző is odanyilatkozott a témában az egyik kormánypárti bulvárlapnak, sőt maga a családfő, Orbán Viktor is kénytelen volt újra valamit hazudni Hatvanpusztáról.

Mindazonáltal Lázár, ha nem szándékosan is, igen pontosan megfogalmazta, mi Hatvanpuszta – vagy a hajdani főhercegi birtokon zajló építkezés feltárásában nagy szerepet vállaló független országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos találó kifejezésével élve: Pusztaverszáj – lényege. Ez: „A fő szál az, hogy milyen ország lesz Magyarország a következő tíz évben.” Továbbá, tesszük hozzá mi, hogy milyenné vált az elmúlt tizenöt évben.

Az elmúlt hetekben Hadházy Ákos jószerével napról napra közölt képekkel, videókkal, s újabban tervrajzokkal illusztrált információkat az Orbán-uradalomról – néhány látványos fordulatról (idegenvezetés ezres nagyságrendű látogató seregnek, a suzukis biztonsági őr szürreális akciója) e hasábokon is beszámoltunk –, és a képviselő elszántságának köszönhetően mára tömegek ingerküszöbét érte el a hatvanpusztai birtok. Az újgazdag kivagyiság minden elemét prezentáló hacienda a hatalmas terekkel, épületekkel, könyvtárszobával, orangerie-vel, elmélkedő sétánnyal, az óvóhelynek beillő pinceszinttel, a feltehetően a kiszolgáló személyzetnek fenntartott apartmanokkal, a medencékkel, a költséget nem kímélő parkosítással, a birtokon grasszáló zebrákkal, antilopokkal stb. nemcsak a magyar nyilvánosságban, hanem a nemzetközi térben is vezető téma lett. A következtetés is nagyjából ugyanaz mindenhol: az állam megfejéséből megtollasodott klán palotája formálódik, immár a szemünk előtt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.