A szerk.

Hazai pályán

A szerk.

Karikó Katalin tudósi nagyságához kétség nem fér. Az ő döntő jelentőségű részvételével megalkotott, koronavírus elleni védőoltás világszerte emberek millióinak jelentett (jelent) biztonságot, emberek sokaságának mentette meg az életét. Az ő közreműködésével előállított vakcinában bíznak a legtöbben Magyarországon, s világszerte. Ezért őt mindenkor megkülönböztetett, vitán felüli tisztelet illeti.

Minden más csak ezután következik, bár távolról sem bizonyos, hogy egyáltalán következnie kéne bármi másnak, legfeljebb díjaknak, elismeréseknek. S hogy mégis következik ezután egy csomó más dolog is Karikó Katalin személyével és munkáján túli szerepvállalásával kapcsolatban, az sokat elárul nem csak róla, de rólunk is, arról a környezetről, ahonnan ő elindult, s ahol az utóbbi hetekben oly intenzíven forgolódik ismét. Karikó Katalin vakcinán túli története tipikusan olyan magyar történet, mely minden különösebb megerőltetés nélkül visz minket közelebb a honismerethez.

Tavaly nyáron a járvány első – jó hosszúra nyúlt – sokkja után fordult először ország és világ figyelme a vakcinafejlesztés lehetőségei felé, ekkor hallottunk először Karikó felől is, mint olyasvalakiről, aki csoportjával ígéretes kísérleteket folytat egy hatékony védőoltás kifejlesztéséért. Aztán november 18-án az őt is foglalkoztató cégkettős, az amerikai Pfizer és a német BioNTech bejelentette, hogy elkészült szérumuk hatékonysága 95 százalékos, s a világ megkezdte érte a sorban állást. Az Európai Unió megfelelő hatóságai december 21-én engedélyezték e vakcina használatát – elsőként az összes oltóanyag közül. A nemzetközi sajtó mindezzel párhuzamosan már a fejlesztők várható Nobel-díját pedzegette. 2020 szilveszterén Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke hosszas telefonbeszélgetést folytatott Karikó Katalinnal – és ezzel kezdetét vette egy másik történet, amelyet minden lelki nyugalmunkkal tekinthetünk teljesen függetlennek az eddigiektől, még akkor is, ha bizonyos elemei, kulcsszavai, fordulatai át is lógnak olykor az eredetiből, a világraszóló vakcinafejlesztés históriájából.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.