A szerk.

Hazai pályán

A szerk.

Karikó Katalin tudósi nagyságához kétség nem fér. Az ő döntő jelentőségű részvételével megalkotott, koronavírus elleni védőoltás világszerte emberek millióinak jelentett (jelent) biztonságot, emberek sokaságának mentette meg az életét. Az ő közreműködésével előállított vakcinában bíznak a legtöbben Magyarországon, s világszerte. Ezért őt mindenkor megkülönböztetett, vitán felüli tisztelet illeti.

Minden más csak ezután következik, bár távolról sem bizonyos, hogy egyáltalán következnie kéne bármi másnak, legfeljebb díjaknak, elismeréseknek. S hogy mégis következik ezután egy csomó más dolog is Karikó Katalin személyével és munkáján túli szerepvállalásával kapcsolatban, az sokat elárul nem csak róla, de rólunk is, arról a környezetről, ahonnan ő elindult, s ahol az utóbbi hetekben oly intenzíven forgolódik ismét. Karikó Katalin vakcinán túli története tipikusan olyan magyar történet, mely minden különösebb megerőltetés nélkül visz minket közelebb a honismerethez.

Tavaly nyáron a járvány első – jó hosszúra nyúlt – sokkja után fordult először ország és világ figyelme a vakcinafejlesztés lehetőségei felé, ekkor hallottunk először Karikó felől is, mint olyasvalakiről, aki csoportjával ígéretes kísérleteket folytat egy hatékony védőoltás kifejlesztéséért. Aztán november 18-án az őt is foglalkoztató cégkettős, az amerikai Pfizer és a német BioNTech bejelentette, hogy elkészült szérumuk hatékonysága 95 százalékos, s a világ megkezdte érte a sorban állást. Az Európai Unió megfelelő hatóságai december 21-én engedélyezték e vakcina használatát – elsőként az összes oltóanyag közül. A nemzetközi sajtó mindezzel párhuzamosan már a fejlesztők várható Nobel-díját pedzegette. 2020 szilveszterén Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke hosszas telefonbeszélgetést folytatott Karikó Katalinnal – és ezzel kezdetét vette egy másik történet, amelyet minden lelki nyugalmunkkal tekinthetünk teljesen függetlennek az eddigiektől, még akkor is, ha bizonyos elemei, kulcsszavai, fordulatai át is lógnak olykor az eredetiből, a világraszóló vakcinafejlesztés históriájából.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.