A szerk.

Hazai pályán

A szerk.

Karikó Katalin tudósi nagyságához kétség nem fér. Az ő döntő jelentőségű részvételével megalkotott, koronavírus elleni védőoltás világszerte emberek millióinak jelentett (jelent) biztonságot, emberek sokaságának mentette meg az életét. Az ő közreműködésével előállított vakcinában bíznak a legtöbben Magyarországon, s világszerte. Ezért őt mindenkor megkülönböztetett, vitán felüli tisztelet illeti.

Minden más csak ezután következik, bár távolról sem bizonyos, hogy egyáltalán következnie kéne bármi másnak, legfeljebb díjaknak, elismeréseknek. S hogy mégis következik ezután egy csomó más dolog is Karikó Katalin személyével és munkáján túli szerepvállalásával kapcsolatban, az sokat elárul nem csak róla, de rólunk is, arról a környezetről, ahonnan ő elindult, s ahol az utóbbi hetekben oly intenzíven forgolódik ismét. Karikó Katalin vakcinán túli története tipikusan olyan magyar történet, mely minden különösebb megerőltetés nélkül visz minket közelebb a honismerethez.

Tavaly nyáron a járvány első – jó hosszúra nyúlt – sokkja után fordult először ország és világ figyelme a vakcinafejlesztés lehetőségei felé, ekkor hallottunk először Karikó felől is, mint olyasvalakiről, aki csoportjával ígéretes kísérleteket folytat egy hatékony védőoltás kifejlesztéséért. Aztán november 18-án az őt is foglalkoztató cégkettős, az amerikai Pfizer és a német BioNTech bejelentette, hogy elkészült szérumuk hatékonysága 95 százalékos, s a világ megkezdte érte a sorban állást. Az Európai Unió megfelelő hatóságai december 21-én engedélyezték e vakcina használatát – elsőként az összes oltóanyag közül. A nemzetközi sajtó mindezzel párhuzamosan már a fejlesztők várható Nobel-díját pedzegette. 2020 szilveszterén Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke hosszas telefonbeszélgetést folytatott Karikó Katalinnal – és ezzel kezdetét vette egy másik történet, amelyet minden lelki nyugalmunkkal tekinthetünk teljesen függetlennek az eddigiektől, még akkor is, ha bizonyos elemei, kulcsszavai, fordulatai át is lógnak olykor az eredetiből, a világraszóló vakcinafejlesztés históriájából.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.