A szerk.

Talán a hörcsögöknél

A szerk.

Magyarországon messze a Pfizer koronavírus elleni vakcinájából adták be a legtöbbet, az Európai Járványvédelmi és Betegségmegelőzési Központ legfrissebb adatai szerint több mint 3 millió dózist.

A beérkezett Pfizer-mennyiség 85 százalékát felhasználtuk, ami jelzi, hogy a magyarok ebben az oltásban bíznak a leginkább, jóllehet, az amerikai gyártó szállítmányai a kínai és az orosz vakcinával ellentétben nem részesültek miniszteri fogadtatásban, sőt, egy hazug és tudományosan értelmezhetetlen statisztikával a kormány még azt is sugallta, hogy mind közül ez a legkevésbé hatásos vakcina. A Pfizer iránti bizalmat magyarázhatja, hogy a Moderna mellett erről az oltásról van a legtöbb megbízható információnk, hogy kifejlesztésében vezető szerepet játszott Karikó Katalin magyar professzor, vagy hogy a Pfizerrel oltott személyek (ahogy az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott más vakcinákkal oltottak is) minden jel szerint viszonylag szabadon utazhatnak majd az Európai Unióban már ezen a nyáron is.

Az Európai Bizottság május 20-án a korábban lekötött 600 millió dózison felül további 1,8 milliárd adag vakcinát rendelt a Pfizertől a tagállamok nevében. Az EU kötelezettséget vállalt 900 millió adag Pfizer megvásárlására 2021 vége és 2023 között, a másik 900 millióra opciós jogot szerzett. Az újabb rendelésből egyrészt az emlékeztető oltásokat szervezné meg az unió, másrészt bebiztosítja magát arra az esetre, ha egy új vírusvariánshoz kellene igazítani az oltóanyagot, a most aláírt szerződés ugyanis kiterjed erre is. A 27 tagállam közül egyedül Magyarország nem vesz részt a beszerzésben, ezzel lemondtunk a lakosságarányosan nekünk járó 19 plusz 19 millió adag Pfizerről.

Miért is?

Orbán Viktor és Gulyás Gergely indoklása szerint a magyar kormány sokallta az első 19 millióért elkért 120 milliárd forintot. Erről legyen elég annyi, hogy a kínai Sinopharmból 5 millió adagért fizettek 55 milliárdot. A kormány továbbá azzal számol, hogy a már megrendelt nyugati és keleti vakcinák az idén és jövőre fedezik a magyar igényeket, különösen úgy, hogy sokan nem akarják beoltatni magukat; Gulyás szerint az optimista forgatókönyv szerint is legfeljebb a 6 millió beoltottat érhetjük el (bár a miniszterelnök nemrég még arról beszélt nagy lendülettel, hogy június elejére meglesz a 7 millió). Végül a kormány abban bízik, hogy 2022 végére beindulhat a gyártás a debreceni vakcinagyárban, így nem lesz szükség „külföldi vakcinára”. A reménybeli magyar oltóanyagról egyelőre annyit tudunk, hogy a kínaihoz hasonló „elölt teljes vírus” technológiával készül; kísérleti eredményeket nem publikáltak róla, Orbán márciusban még azt mondta, „most talán a hörcsögöknél, vagy hol tartunk”. Ez a vakcina tehát vagy lesz, vagy nem lesz, komoly felelőtlenségnek tűnik erre alapozni a hosszú távú védekezési stratégiát.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk