Orbán Viktor levelesládájából

Ilyet még Lukasenka is ritkán kap

A szerk.

Minő véletlen! Alig érkezett meg az amerikai Kongresszus 13 képviselőjének levele, amit az új egyházügyi törvény ügyében Orbánhoz intéztek, az Alkotmánybíróság a törvényt már el is meszelte. A kormányfő így moshatja kezeit: törvény – legalábbis ebben a formájában – nem lesz, és Orbán is a jogállamiság bolondjaként tűnhet fel: ha az AB mondja, hogy nem lehet ilyen törvény, hát nem lesz! (Majd lesz másmilyen.)

 

A levél azonban nem csak a magát a jelek szerint egyre inkább istenkirálynak képzelő Orbánra nézve megszégyenítő. Olyan alapértékekre és nemzetközi egyezményekre hivatkozik ugyanis ellentmondást nem tűrőn, amelyek ebben az országban (is) mindenkire nézve kötelezőek lennének. Arra a 14 egyházra is, amelyek a kivételezetti státusz reményében a szolidaritás legcsekélyebb jelét, egy vak hangnyi ellenvéleményt nem bírtak magukból kipréselni – hogy a tiltakozás egyéb, határozottabb formáiról már ne is beszéljünk. Ennyit ér a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház meg a többi kollaboráns elkötelezettsége a más vallások, a más hitű embertársaik alapvető szabadsága iránt.

 

A Magyar Távirati Iroda erről a levélről – amely tehát az utolsó csepp lehetett a pohárban ahhoz, hogy az Orbán-kormány visszavonja az egyik súlyosan normasértő törvényhozási hulladékát – csupán egy rövid hírben emlékezett meg. De a narancs.hu, akárcsak az Alkotmánybíróság, ahol tud, segít! A levél teljes terjedelmében olvasható itt!

 

Vigyázat! Fülsértő tartalom következik! Csak felnőtteknek!

 

Orbán Viktor miniszterelnök

Miniszterelnöki Iroda

1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3.

 

Az Egyesült Államok Kongresszusának tagjaiként azért írunk önnek, hogy kifejezzük mély aggodalmunkat a 2011. július 12-én elfogadott, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény miatt. Méltányoljuk a magyar Alkotmány elkötelezettségét a vallásszabadság iránt, és reméljük, hogy Magyarország elkötelezett marad az alapvető szabadságjogok védelme iránt, beleértve ebbe a vallás- és a lelkiismereti szabadságot is.


Tudjuk, hogy az 1990-es vallási törvény „bejegyzett” státuszt adott az egyházaknak, hogy azok el tudják látni fontos szociális és jótékonysági munkájukat. Ám magyarországi, európai és egyesült államokbeli egyházi és emberjogi szervezetek most arról tájékoztattak minket, hogy az új egyházügyi törvény 14 kivételével több mint 350 vallási csoportot foszt meg a bejegyzett státusztól. A törvény elfogadásával 2012. január elsején gyülekezetek ezrei – metodistáktól kezdve evangéliumi gyülekezeteken keresztül muszlimokig bezárólag – veszítik el automatikusan bejegyzett státuszukat. Az is aggodalommal tölt el minket, hogy az „újrabejegyzéshez” és a törvényes elismertséghez hét kritérium teljesítésére és a parlament kétharmados többségének szavazatára van szükség.


Az új vallási törvény ekképpen a parlamentet teszi meg a vallási közösségek ügyében illetékes hatóságnak, és a feladatául szabja, hogy értékelést és ítéletet mondjon hitek, doktrínák és értékek felett, valamint eldöntse, mely csoportok elfogadhatók, és melyek nem. Ez a helyzet a folyamat átpolitizálásához fog vezetni, és megsérti az állam azon kötelességét, hogy a vallás dolgaiban semleges maradjon.


Mi több, szükségképpen a kisebbségi vallási csoportok hátrányos megkülönböztetését fogja eredményezni. Értelmezésünk szerint a törvény ellentmondásban áll az Európai Unió, az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, valamint az ENSZ emberjogi normáival és eszközeivel, és semmibe veszi az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó határozatait. Például tanúi voltunk annak, hogy az Európai Parlament felszólította a magyar kormányt, hogy „az EU Alapjogi Chartájának 21. cikkével összhangban biztosítsa minden állampolgár egyforma védelmét, függetlenül attól, hogy mely vallásos csoporthoz tartoznak”. Ezenkívül az Európa Tanács ama bizottságának 24 tagja, amely a tagállamok kötelezettségeinek és vállalásainak tiszteletben tartását figyeli, határozati javaslatot tett, amelyben kifejezi „mély aggodalmát a jogállamiságot, az emberi jogokat és a demokratikus intézmények működését érintő legújabb magyarországi fejlemények miatt”. (…)


Mindezeken felül a Thomas Melia külügyi államtitkár-helyettes 2011. július 26-i kongresszusi meghallgatásán elhangzottak szerint Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere június 30-i magyarországi látogatásán kijelentette: „Az Egyesült Államok arra kéri majd a kormányt, hogy aprólékosan tekintse át újra a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló új törvényt, amely 14 vallási közösség kivételével az összes vallási közösség újra bejegyeztetését írja elő, és így negatív hatással van a vallásszabadság légkörére Magyarországon.”


Azért írjuk jelen levelünket, hogy nyomatékosítsuk az Európai Parlament felhívását a magyar kormányhoz, hogy „biztosítsa minden állampolgár jogainak egyenlő védelmét”, és hogy megismételjük az amerikai külügyminiszter felhívását a magyar kormányhoz.

Felszólítjuk az Ön kormányát, hogy az új törvényt alaposan dolgozza át, hogy összhangba kerüljön a magyar Alkotmánnyal, és mindazokkal a nemzetközi emberi jogi egyezményekkel, amelyeket Magyarország is aláírt és ratifikált.

 

Tisztelettel:

Mike Pompeo, Trent Franks, Heath Shuler, Howard Coble, John Carter, Dan Burton, Randall Hultgren, Vicky Hartzler, Howard Berman, Mike Kelly, Joe Pitts, Tim Walberg, Eni Faleomavaega

 

2011. december 16.

 


Neked ajánljuk