SPANYOLNÁTHA
Az 1918-ban kezdődött, több hullámban még évekig tartó H1N1-influenzajárvány, korabeli nevén a spanyolnátha egyik első, 18 éves svájci áldozatából nyert és éveken át formalinban megőrzött, kivételesen alaposan elemzett és pontosan datált genetikai minta nyomán derült ki, miként tudott olyan könnyen alkalmazkodni a vírus a gazdatestekhez – a tanulmány a BMC Biologyban jelent meg. A kutatók által használt alternatív, úgynevezett fenol/kloroform-mentes protokoll hatékonyan visszanyeri az ősi vírusos RNS-t, különösen a kis töredékeket: az ennek segítségével megtalált vírusgenomminta már tartalmazott olyan elemeket, amelyek az emberi gazdatesthez való sikeres adaptációra utalnak. 1918 és 1920 között tomboló influenza-A vírus (IAV) világjárvány legalább 20, de akár 100 millió halálesetet okozott. A történelmi feljegyzések a betegség dinamikájának kritikus aspektusait rögzítették, más fontos információk, például a vírus új gazdaszervezethez való alkalmazkodását lehetővé tevő mutációk csak az IAV-genomokból nyerhetők. A világjárvány során gyűjtött és a történeti patológiai gyűjteményekben még mindig megőrzött minták elemzése jelentősen hozzájárulhat a betegség lefolyásának jobb megértéséhez.
LYUK
Egy közepes tömegű fekete lyukat sikerült megörökítenie csillagászoknak, miközben éppen elfogyaszt egy csillagot – a kozmikus uzsonnáról az Astrophysical Journal számolt be. Az újonnan felfedezett, közepes tömegű fekete lyuk (NGC 6099 HLX-1) egy kompakt csillaghalmazban található a Hercules csillagképben megfigyelhető NGC 6099 elliptikus galaxis peremén, körülbelül 40 ezer fényévnyire a galaxis középpontjától. Az átmeneti fekete lyuk létére az ebből a térrészből származó rendkívül erős röntgensugárzás utalt, ezt előbb, még 16 éve a Chandre űrteleszkóp rögzítette, majd nemrégiben az ESA XMM-Newton űrobszervatóriumának mérései szolgáltak újabb bizonyítékkal.
NEANDER
Egy napjainkban is viszonylag sűrűn előforduló súlyos neurológiai állapot összefüggésben állhat a tovább élő neandervölgyi génekkel – állítja az Evolution, Medicine, and Public Health folyóiratban megjelent tanulmány. A kutatók szerint az anatómiailag modern Homo sapiens és a neandervölgyiek több ezer évvel ezelőtti kereszteződése tehető felelőssé az 1-es típusú Chiari-malformációért, egy súlyos, néha halálos neurológiai állapotért, amely a becslések szerint ma az emberek akár 1 százalékát is érintheti. Ez az agy fejlődési rendellenessége, amelynek során a koponya alatti résznél a kisagy egy része lejjebb nyomódik a gerinccsatornába. Ez a sérvszerű becsípődés nyomást gyakorolhat az agyra és a gerincvelőre, valamint akadályozhatja az agyvíz áramlását, fej- és nyakfájást, szédülést okozhat. Akár halálhoz is vezethet, ha az agy túl nagy része záródik ki. A kutatók ezúttal modern orvosi képalkotó technológiák és fejlett statisztikai alakelemzési technikák segítségével hasonlították össze élő emberek koponyáinak 3D-s modelljeit – 1-es típusú Chiari-malformációval rendelkező, illetve ép koponyájú emberekét – fosszilis emberfélékével, beleértve az ősi Homo sapienst, a neandervölgyieket, a Homo heidelbergensist és a Homo erectust. Így derült ki, hogy a Chiari-malformációval rendelkező emberek több alaki egyezést mutatnak a neandervölgyiekkel, mint az elváltozás nélküliek.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
