A szerk.

Mosdatók

A szerk.

Szegény Orbán Viktor ezúttal tényleg igyekezett, a kormányfő választása láttán a neves politikai elemző is retirált, miszerint „alábecsültem Orbán Viktort” – erre tessék, kiderült, hogy ezúttal is szar került a palacsintába. Nem, nem amiatt, mert a gyalázatos tettet elkövető lúgos orvos ügye Sulyok Tamás akkori Ab-elnök hathatós közreműködésével húzódott a kelleténél évekkel tovább – pedig normális országban ez önmagában elegendő ok lett volna a körültekintőbb jelölésre. 

Hanem azért, mert Sulyok Tamás volt alkotmánybírósági elnök, frissen kinevezett – pro forma megválasztott, természetesen – köztársasági elnök államfősége még hatályba sem lépett, amikor Karsai László történész publikálta a hvg.hu-n írását, mely szerint Sulyok vagy erős eltévedésben van apja múltjában, vagy hazudik róla.

Azóta újabb írás jelent meg, Eszes Beáta történész Karsai állításait aprólékos okadatolással támasztotta alá, sőt újabb tényeket bányászott elő. A lényeg, hogy Sulyok Tamás az édesapját egynémely interjújában – olykor némi módosításokkal – a kommunista rendszer áldozatának láttatta, aki a halálbüntetés elől bujkált az ország egy „távoli” szegletében. A bűne elvileg egy penetráns náci hangvételű cikk volt, de hát Sulyok volt Ab-elnök és jelenlegi magyar közt. elnök szerint az igazi indok másutt keresendő. Apja székesfehérvári válóperes ügyvédként a háború előtt egy olyan asszony érdekeit képviselte, akinek a volt férje 1945 után immár kommunista tényezőként – a harmincas vagy negyvenes évek óta dédelgetett – bosszúvágyában utánanyúlt idősb dr. Sulyoknak, és egyenesen a halálba üldözte volna, ha az el nem rejtőzik. Idősb dr. Sulyokról az akkor még majdani magyar államfő szíves közléséből továbbá az is kiderült, hogy a negyvenes években zsidókon segített, amit még tanúvallomások is alátámasztanak! A neve alatt közzétett náci (nyilas) uszító cikket, amely a Fejérmegyei Naplóban jelent meg 1944 júniusában – akkor, amikor már napok óta zajlott a gettóba zárt zsidók bevagonírozása és a szerelvények indítása Auschwitzba –, Sulyok volt Ab-elnök és jelenlegi magyar közt. elnök szerint nem az édesapja írta, hanem, mint azt egy szintén hajdani mentő tanú állította, a helybéli katolikus gimnázium antiszemita ciszterci paptanára.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.