A szerk.

Az aranytojást tojó ló

A szerk.

Hamar jön az idén a húsvét, úgyszólván itt van már a nyakunkon. S ahogy a húsvéttal mindig szokott, jön az Operaház Parasztbecsület-szezonja is – szerencsére. Pont jókor, hisz’ most van rá a legnagyobb szükség, nem is csak a húsvéti áhítat miatt, de praktikus okokból is. Az Operaház ugyanis – tán úgy tíz esztendeje – Georges Delnon rendezésében játssza a darabot, s ez a tény manapság különös aktualitással ruházza fel az előadást.

Tudniillik van az elején egy ló.

Egy tök igazi ló. A legelején bevezetik a színre, ott áll kicsit bután egy darabig, aztán kivezetik, és kezdődhet a móka. A ló bárminémű dramaturgiai küldetés, feladat, szándék híján balra el, tán zuhanyozni vagy a takarásból végignézni az előadást, vagy egyenest haza, nem tudni, a lényeg az, hogy nem látjuk többet.

Nos, ez nem szimpla hiba, hanem vétek.

Hiszen le is vághatnák azt a lovat ott helyben. Aztán szorgos kezek – akár a színpadon, akár a büfé konyháján – tölthetnék is a kolbászt, fonhatnák a virslifüzért, süthetnék a pecsenyét, s a frissen sült lórészek illata lassan belengné az Ybl-palotát, nézői gyomor nem maradna kordulatlan, s a mélyen tisztelt publikum csorgó nyállal várná a szünetet, hogy rávethesse magát a finom falatokra. De itt máris beleütközünk még egy súlyos hibába, hiszen a Parasztbecsület általában alulról szagolja az egy óra húsz perces játékidőt, s szünet nélkül adják. Szü-net nél-kül! Jó, hogy a mű csomagban jár a Bajazzókkal, s a két darab között van azért egy falatnyi megállás, de ez akkor is bűnös pazarlás. A Carmina Burana úgy tíz perccel rövidebb, s mégis belefér neki egy félórás szünet, nyugodtan lehetne tehát a Parasztbecsületet is két részben adni, van is benne valami ilyesmi, Intermezzo, még hogy közzene vagy közjáték, legyen inkább közevés, közkoszt. Mága Zoltán nyugodtan elhúzhatná a büfében is, és jól fogyna a töltött ló, mellé a hideg üdítő (rossz nyelvek szerint: lónyál). A Bajazzókat meg simán el lehetne tenni másnapra, dettó kiadós uzsonnaszünettel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.