A szerk.

Nem tört át

A szerk.

Múlt csütörtökön a V4-ek kormányfői (mínusz a szlovák miniszterelnök) Brüsszelben látogatták meg Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy megmondják neki, nem támogatják a Bizottság egy nappal korábban bemutatott új migrációs csomagját.

Érvkészletüket nem sikerült teljes mértékben összehangolni – míg Andrej Babiš azzal büszkélkedett, hogy a Bizottság, meghallva a visegrádiak szavát, elvetette a kötelező kvótákat, Orbán Viktor szerint a kvótát csak átnevezik, ám attól még kvóta marad. Azt már nagyobb egyet­értésben ítélték el a V3-ak, hogy a migráció „megközelítése” nem változott a Bizottság javaslatában; ahogy Orbán fogalmazott, ebben nincs áttörés.

És valóban: bár a 2016-ban benyújtott, éppen a kvótarendszer miatt megfeneklett javaslatcsomaghoz képest az új paktum több részletkérdésben a megszorítóbb menekültpolitika felé mozdul el, a menedékjoghoz és a méltányos menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés elvét megtartotta a Bizottság. A több száz oldalra rúgó jogszabálytervezet-halmaz néhány ponton humánusabb rendszert ígér, összességében mégis inkább a határvédelemre és a visszatoloncolásokra helyeződött a fókusz, a menedékkérők kvóták szerinti elosztása helyett pedig a korábban a visegrádiak által szorgalmazott „rugalmas szolidaritás” egy változatát tette magáévá a Bizottság.

A javaslatcsomag 12 hétre emelné a határon lefolytatott menekültügyi eljárások lehetséges időtartamát, és létrehozna egy ugyancsak 12 hetes „határon lefolytatott visszaküldési eljárást”, így a jelenlegi 4 helyett 24 hétig lehetne a menedékkérőket a határon parkoltatni. Ez elvben nem jelenti az automatikus fogva tartásukat, jóllehet a gyakorlatban nehéz lesz másképp biztosítani, hogy a határövezetben várakozzanak. A Bizottság logikája szerint azokat kellene ebbe a gyors eljárásba terelni, akiknek kevés esélyük van a menekültstátus megszerzésére, így a javaslat alapján kötelező lesz a határon tartani a kérelmezőt, ha származási országának állampolgárai általában ritkán (20 százalék alatti arányban) kapnak elismerést. A sérülékeny menedékkérőket (kísérő nélküli kiskorúakat, kisgyerekes családokat) minden esetben mentesítené a javaslat a határon való fogva tartás alól, a többi kérelmezőnél pedig a tagállam dönthetné el, hogy a határon vagy az ország belterületén bírálja el a menedékkérelmüket. A tervezet első ránézésre talán hasonlít a Magyarországon idén nyárig működtetett tranzitzónás rendszerhez, azonban az ott fenntartott embertelen körülmények és önkényes eljárások biztosan nem felelnének meg ezeknek az új szabályoknak sem. (Azt pedig, hogy a jelenleg hatályos szabályokat sértette a tranzitzóna, a legfőbb illetékestől, a luxemburgi bíróságtól tudjuk.)

2016-ban a Bizottság a menedékkérők tagállamok közötti többé-kevésbé állandó és automatikus elosztását javasolta – ez az elképzelés elsősorban a menekültek első európai állomásaként nagy terheket cipelő Olaszországot és Görögországot lett volna hivatva segíteni. Ehhez képest az új dokumentum szerint eleve csak akkor merülhet fel a szolidaritás bármely frontországgal, ha előbb megállapítást nyer, hogy a menekültügyi rendszerére nyomás nehezedik. A többi ország ekkor önkéntes kötelezettségvállalásokat tehet; ez takarhatja menekültek vagy menedékkérők átvételét, de elutasított menedékkérők hazaküldésének „szponzorálását” is, illetve egyéb segítségnyújtást a bajba jutott tagállamnak – például a menekültügyi rendszerének erősítését pénzzel, eszközökkel.

A Bizottság csak akkor írná elő kötelezően a segítséget, ha ezek a felajánlások nagyon elmaradnak az igényektől, de a menekültek átvállalásától ódzkodó kormányok még ebben az esetben is dönthetnek úgy, hogy kötelezettségeiket azzal teljesítik, hogy beszállnak a visszatoloncolásokba. Van egy további kitétel: ha például Magyarország azt választja, hogy megszervezi egy Olaszországban tartózkodó nigériai hazaküldését, és ezt nyolc hónapon belül nem sikerül lebonyolítani, akkor az elutasított menedékkérőt át kell szállítani Magyarországra. Valószínűleg ezt értékelte Orbán bújtatott kvótarendszerként, bár ebben az esetben is csak annyi történik, hogy a szóban forgó vándor visszaküldését a továbbiakban belföldről kell intézni.

A Bizottság – amennyire ez civilizált keretek között egyáltalán lehetséges – megpróbálta figyelembe venni a V4-ek szempontjait. Orbán azonban nyilatkozatai szerint azt a rendszert terjesztené ki európai szintre, amit a tranzitzónák nyári bezárását követően bevezetett: a menedékjoghoz való hozzáférés felszámolását, az ország teljes lezárását a menekültek elől, a dísznek meghagyott két nagykövetséggel, ahol nem menedékkérelmet adhatnak be, csak „szándéknyilatkozatot”. Pontosan tudja, hogy Európában nem fog sikerrel járni, de nem is ez a lényeg. A miniszterelnök az elmúlt években arra építette politikáját, hogy őt migrációs nézetei miatt támadják – komoly félreértés azt hinni, hogy gesztusokkal, kompromisszumkereséssel bármit is el lehet érni nála.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.

A vesztükbe rohannak

  • Tóth Gábor Attila

A zsarnokságot lehet a törvények mögé bújva, a jogszerűség nevében is gyakorolni. Ilyenkor a zsarnok épp azokkal az eszközökkel végez az ellenfeleivel, amelyeknek a védelmüket kellene szolgálniuk. A felismerés Montesquieu-től származik, aki a köztársaság bukása és a császárság megszilárdulása közötti átmeneti állapotot mutatta így be.

Rovások az ajtófélfán

A hazai transznemű emberek kétharmadát kezelő orvost és kollégáját négy hónapja fogva tartja a rendőrség. A nyomozók a tanúként kihallgatott pácienseknek azt mondták, ez az eljárás nem ellenük irányul. Ám amióta tart, a többi orvos bizonytalansága és a megváltozott szabályok miatt ezek az emberek nehezen jutnak hozzá a gyógyszereikhez.