A szerk.

Szabadságharc a sárga földig

A szerk.

Eddig nem tudtuk, hogy ünnepelni szokás „a szabad pálinkafőzés évfordulóját”, a Pannónia Pálinkakultúra Egyesület kezdeményezése azonban nem hagyott kétséget felőle.

Szeptember 27-én, éjfélkor állítólag ugyanazt a pálinkafőzőt gyújtották be a Zala megyei Becsehelyen, amelyet tíz évvel korábban, miután törvénybe foglalták a szabad házi pálinkafőzést. „A kivételes kezdeményezéshez minden magánfőző virtuálisan, otthonról a pálinkafőzője mellől kapcsolódhat az egyesület Facebook-felületén keresztül. Vagyis azt szeretnénk, ha az az éjszaka méltó módon, az ország legnagyobb egyszerre történő főzése lenne” – állt az egyesület közleményében, másnapra pedig jubileumi párlatversenyt hirdettek.

Az eseményre az agrárminiszter is hivatalos volt, ám a show-t a „váratlanul betoppanó” miniszterelnök úr lopta el. Ő ugyancsak Facebook-oldalán tette közzé az erről szóló kisfilmet, amely, hasonlóan a korábbi etűdökhöz – Erdélyi fiatalok autókáztatása, A néni és a disznó, Látogatás Törőcsik Marinál stb. –, azt a képet igyekezett erősíteni, hogy mennyire spontán és laza Orbán Viktor; bár e művektől annyiban eltért, hogy most a hajbókolást és a pohárköszöntőt is rögzítette a kamera.

Ám mielőtt rátérnénk, hogy mit mondott Orbán, időzzünk el egy kicsit az esemény okán. Nos, a Pannónia Pálinkakultúra Egyesület (az Agrárminisztérium támogatásával) azért ünnepelt, mert 10 éve született meg az adómentes házi pálinkafőzés engedélyezéséről szóló törvény. Ezt a törvényt előszeretettel emlegetik „a szabadságharc győzelmeként”, mert lehetővé teszi mindenkinek, hogy otthonában szeszes párlatot állítson elő mindenféle jövedéki kötelezettségek nélkül. Noha az ünneplőkkel együtt sokan hajlamosak e jogszabályt a „minőségi alkoholfogyasztás” etalonjának tekinteni, éppen az ellenkezőjéről van szó. A törvény ugyanis semmiféle követelményt nem támaszt az italok minőségével szemben, és néhány technikai tudnivaló mellett csak azt írja elő, hogy „a magánfőző évente legfeljebb 86 liter (42 fokos) mennyiségű párlatot állíthat elő, mely a magánfőző háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál”. Ez átszámítva 1720 felest jelent, naponta majdnem 5-öt. Hogy mindez hány újabb alkoholistával gazdagítja a lakosságot, arról senki nem emlékezett meg az évfordulón, mint ahogy soha senki a kormányzat részéről az elmúlt tíz évben.

Ráadásul a törvény 2015-ös módosítása szerint a magánfőző ugyan köteles lenne bejelenteni, hogy rendelkezik pálinkafőző berendezéssel, és ugyancsak köteles lenne ún. párlat­adójegyet kiváltani literenként 700 forintért, ám a tapasztalatok szerint sokkal többen és többet főznek, mint ahányan bejelentették; az illetékes hatóságok pedig nem nagyon csipkedik magukat, ha ellenőrizni kell. Így aztán a szabad pálinkafőzést az idült alkoholisták mellett a nagy pálinkafőzdék szívták meg a legjobban: virágzik a feketepiac, a bizonytalan eredetű underground pálinkák harmadannyiba sem kerülnek, mint a mindenféle adókkal terhelt neves párlatok.

„Ha nem húznak záros határidőn belül éles határokat a pálinka és a saját célra készült párlatok között, az ágazat a szabadságharcként emlegetett időszakot a fegyverletétellel zárja” – írta még tavaly az állami felügyelet mellett működő szakmai csúcsszerv, a jó nevű Pálinka Nemzeti Tanács, ezzel gyakorlatilag elismervén, hogy mekkora hiba volt a szabad pálinkafőzés bevezetése. Tehát még úgy is jelentős károkat okoz a házi szeszfőzde – az adóbevételek kiesése miatt az állam is bukik rajta –, ha a kormányhoz hasonlóan figyelmen kívül hagyjuk a pálinkázás népegészségügyi vonatkozásait. Vagyis ha létezik olyan dolog, amelynek csak vesztese van, akkor az éppen a „pálinka-szabadságharc”.

Ennek tükrében akár jelképesnek is tekinthetjük, hogy Orbán épp az ezt ünneplő eseményen bukkant fel álruhás uralkodóként. „A tartós dolgok gondolata nem csak Budapesten születik meg, ennek egyik iskolapéldája a szabad pálinkafőzés megteremtésének lehetősége. Semmit sem ér a szabadságharc, ha csak egy tábornokunk van és nincsenek katonáink” – mondta maréknyi közönsége előtt. Ők a meghatottságtól – vagy a hörpölgetéstől – talán fel sem fogták: Orbán ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy mennyire lenézi a lakosságot, hogy valójában a saját pálinkájuktól elhülyült alkoholistáknak tekinti a vidéki embereket. Olyan „katonáknak”, akik legfeljebb akkor kezdenek hőbörögni, ha elfogyott a pia, és akiket, ha van mit inni, addig kábíthat, amíg bele nem döglenek.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.