A szerk.

Szabadságharc a sárga földig

A szerk.

Eddig nem tudtuk, hogy ünnepelni szokás „a szabad pálinkafőzés évfordulóját”, a Pannónia Pálinkakultúra Egyesület kezdeményezése azonban nem hagyott kétséget felőle.

Szeptember 27-én, éjfélkor állítólag ugyanazt a pálinkafőzőt gyújtották be a Zala megyei Becsehelyen, amelyet tíz évvel korábban, miután törvénybe foglalták a szabad házi pálinkafőzést. „A kivételes kezdeményezéshez minden magánfőző virtuálisan, otthonról a pálinkafőzője mellől kapcsolódhat az egyesület Facebook-felületén keresztül. Vagyis azt szeretnénk, ha az az éjszaka méltó módon, az ország legnagyobb egyszerre történő főzése lenne” – állt az egyesület közleményében, másnapra pedig jubileumi párlatversenyt hirdettek.

Az eseményre az agrárminiszter is hivatalos volt, ám a show-t a „váratlanul betoppanó” miniszterelnök úr lopta el. Ő ugyancsak Facebook-oldalán tette közzé az erről szóló kisfilmet, amely, hasonlóan a korábbi etűdökhöz – Erdélyi fiatalok autókáztatása, A néni és a disznó, Látogatás Törőcsik Marinál stb. –, azt a képet igyekezett erősíteni, hogy mennyire spontán és laza Orbán Viktor; bár e művektől annyiban eltért, hogy most a hajbókolást és a pohárköszöntőt is rögzítette a kamera.

Ám mielőtt rátérnénk, hogy mit mondott Orbán, időzzünk el egy kicsit az esemény okán. Nos, a Pannónia Pálinkakultúra Egyesület (az Agrárminisztérium támogatásával) azért ünnepelt, mert 10 éve született meg az adómentes házi pálinkafőzés engedélyezéséről szóló törvény. Ezt a törvényt előszeretettel emlegetik „a szabadságharc győzelmeként”, mert lehetővé teszi mindenkinek, hogy otthonában szeszes párlatot állítson elő mindenféle jövedéki kötelezettségek nélkül. Noha az ünneplőkkel együtt sokan hajlamosak e jogszabályt a „minőségi alkoholfogyasztás” etalonjának tekinteni, éppen az ellenkezőjéről van szó. A törvény ugyanis semmiféle követelményt nem támaszt az italok minőségével szemben, és néhány technikai tudnivaló mellett csak azt írja elő, hogy „a magánfőző évente legfeljebb 86 liter (42 fokos) mennyiségű párlatot állíthat elő, mely a magánfőző háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál”. Ez átszámítva 1720 felest jelent, naponta majdnem 5-öt. Hogy mindez hány újabb alkoholistával gazdagítja a lakosságot, arról senki nem emlékezett meg az évfordulón, mint ahogy soha senki a kormányzat részéről az elmúlt tíz évben.

Ráadásul a törvény 2015-ös módosítása szerint a magánfőző ugyan köteles lenne bejelenteni, hogy rendelkezik pálinkafőző berendezéssel, és ugyancsak köteles lenne ún. párlat­adójegyet kiváltani literenként 700 forintért, ám a tapasztalatok szerint sokkal többen és többet főznek, mint ahányan bejelentették; az illetékes hatóságok pedig nem nagyon csipkedik magukat, ha ellenőrizni kell. Így aztán a szabad pálinkafőzést az idült alkoholisták mellett a nagy pálinkafőzdék szívták meg a legjobban: virágzik a feketepiac, a bizonytalan eredetű underground pálinkák harmadannyiba sem kerülnek, mint a mindenféle adókkal terhelt neves párlatok.

„Ha nem húznak záros határidőn belül éles határokat a pálinka és a saját célra készült párlatok között, az ágazat a szabadságharcként emlegetett időszakot a fegyverletétellel zárja” – írta még tavaly az állami felügyelet mellett működő szakmai csúcsszerv, a jó nevű Pálinka Nemzeti Tanács, ezzel gyakorlatilag elismervén, hogy mekkora hiba volt a szabad pálinkafőzés bevezetése. Tehát még úgy is jelentős károkat okoz a házi szeszfőzde – az adóbevételek kiesése miatt az állam is bukik rajta –, ha a kormányhoz hasonlóan figyelmen kívül hagyjuk a pálinkázás népegészségügyi vonatkozásait. Vagyis ha létezik olyan dolog, amelynek csak vesztese van, akkor az éppen a „pálinka-szabadságharc”.

Ennek tükrében akár jelképesnek is tekinthetjük, hogy Orbán épp az ezt ünneplő eseményen bukkant fel álruhás uralkodóként. „A tartós dolgok gondolata nem csak Budapesten születik meg, ennek egyik iskolapéldája a szabad pálinkafőzés megteremtésének lehetősége. Semmit sem ér a szabadságharc, ha csak egy tábornokunk van és nincsenek katonáink” – mondta maréknyi közönsége előtt. Ők a meghatottságtól – vagy a hörpölgetéstől – talán fel sem fogták: Orbán ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy mennyire lenézi a lakosságot, hogy valójában a saját pálinkájuktól elhülyült alkoholistáknak tekinti a vidéki embereket. Olyan „katonáknak”, akik legfeljebb akkor kezdenek hőbörögni, ha elfogyott a pia, és akiket, ha van mit inni, addig kábíthat, amíg bele nem döglenek.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.