A szerk.

Nyelvében alig él

A szerk.

Az ukrán parlament elnöke kedden aláírta a kijevi parlament által megszavazott új oktatási törvényt, és elküldte jóváhagyásra Petro Po­rosenko államfőnek.

Ugyanaznap példátlan egyet­értésben ítélték jogtiprónak a magyar Országgyűlés pártjai az ukrán lépést, többek között arra szólítva föl a szomszédos ország vezetőit, hogy „a demokrácia és a jogállamiság közös európai értékeit” tiszteletben tartva „tartózkodjanak” a jogszabály hatályba léptetésétől. A magyar állásfoglalás szerint az ukrán törvényhozásban még szeptember 5-én elfogadott törvény súlyosan korlátozza a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarság azon oktatási és anyanyelvhasználati jogait, amelyeket a jelenleg érvényes törvények nekik biztosítanak. Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt héten Magyarország hátba szúrásáról beszélt, a kormány pedig az Európai Unió megfelelő intézményeihez fordult az ügyben. Ha nem ennyire hangos kardcsörtetés közepette is, de ugyancsak határozottan tiltakoztak az ukrán törvény miatt a románok, a szlovákok, a lengyelek. Meg persze az oroszok, akik igen helyesen mutattak rá, hogy az egész célja voltaképpen az ő ukrajnai nemzettestvéreik méretre szabása.

Az EU-ba igyekvő Ukrajnában az uniókompatibilis nyelvtörvény nacionalista felülírása először három és fél éve, az oroszbarát hatalom megdöntése után, a Majdan téri harcok és a Krím félsziget elleni orosz intervenció idején merült föl. A polgárháborúba sodródó és a putyini Oroszországgal de facto hadban álló ukrán politika akkor végül visszalépett ettől, de a jelek szerint nem mondott le arról, hogy – a fiatal és többnemzetiségű államok mindenkori gyakorlatához hasonlóan (ugye, fölösleges egy ismert 19. századi példát említeni?) – a nyelvi egységesítés felgyorsításával is igyekezzék stabilizálni helyzetét. A mostani szándéka meglehetősen egyértelmű – már ha a tiltakozásokra adott igencsak fantáziátlan ukrán sablonreakciót vesszük alapul, miszerint az állam hivatalos nyelvét minden polgárnak magas szinten kell ismernie ahhoz, hogy boldogulni tudjon.

Ennél azért persze bonyolultabb a helyzet. Az ukránok egyszersmind az uniós sztenderdeknek is próbálnak megfelelni: és elsősorban nem is arra a kiskapura gondolunk itt, hogy az Európai Unió hivatalos nyelvein (így magyarul is) „egy vagy több tantárgy” oktatható, hanem például a pedagógusoknak biztosított tanterv-összeállítási szabadságra, vagy arra, hogy a reformot felmenő rendszerben, fokozatosan, 11 év alatt vezetnék be. Csakhogy a jogszabály öszvérjellege miatt (egyszerre akar megfelelni a nemzetféltő, bezárkózó nacionalizmusnak és az uniós nyitottságnak) a törvényszöveg nem egyértelmű, vagyis politikai széljárás függvénye lehet, éppen hogyan értelmezik egyes passzusait. Legalábbis ezt állítják a számunkra mértékadó elemzések (például a Hodinka Antal Intézeté, amely a Magyar Tudományos Akadémia beregszászi kutatóhelye).

Ugyanebben az anyagban olvasható az is, hogy a kárpátaljai magyarok jelentékeny része 11 év alatt sem tanult meg rendesen ukránul eddig – és ezen vajmi keveset segít, ha erre ezentúl csak négy év lesz, az 1–4. osztályokban. (Az új törvény értelmében utána ugyanis ukránul zajlik az oktatás a – jelen esetben – magyarórák kivételével; persze, elvileg van lehetőség más tantárgy tanítására is az adott kisebbség nyelvén, lásd fentebb.) Vagyis elsősorban a nyelvoktatással van probléma, összegez az intézet.

De nem csak azzal, tesszük hozzá mi.

Romániában vagy Szlovákiában 8–10–12 év alatt például megtanulják a magyar gyerekek a többségi nyelvet. (Akár úgy is, hogy egyébként 12 évig magyar tannyelvű iskolába járnak.) Illetve, azonnal pontosítunk a tapasztalatainkra hagyatkozva. A romániai, szlovákiai nagyvárosokban a magyar gyerekek nagy valószínűséggel elsajátítják a többségi nyelvet. Azokban a feltörekvő régiókban, amelyek a vágyott európai életszínvonalhoz egyre sebesebben zárkóznak föl, megfigyeléseink szerint semmiféle gondot nem okoz a magyaroknak a román vagy a szlovák nyelv megtanulása. Sőt: a gyerek iskolaválasztásakor egyre inkább szempont a magyar családokban az is, hogy nem célszerűbb-e minél korábban bekerülni a román/szlovák nyelvű oktatásba. Szó nincs román vagy szlovák nacionalista presszióról (Pozsonyban, Kolozsváron vagy Temesváron biztosan nincs), másfelől pedig szó nincs kisebbségi magyar „nemzetárulókról”. A minél teljesebb egyéni kiteljesedés, a boldogulás vágya a legfőbb hajtóerő.

Ettől persze a tönk szélén álló Ukrajna igen messze van, sajnos. Ennek a következménye az okkal bírált oktatási törvény. De messze került Magyarország is attól, hogy a körülötte történtekre a nacionalizmus logikáját meghaladva legyen képes reagálni. Sajnos.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

A falu bolondjai

Hadházy Ákos második videón is dokumentált parlamenti találkozása Orbán Viktorral pontosan úgy sikerült, mint az előző, mintha az a több mint két esztendő el sem illant volna, mintha még mindig 2023 júniusa lenne.

A mártír

„Ki ölte meg Charlie Kirköt?” – ezt énekelhetné valamelyik NER-kompatibilis polbeat együttes, ha volnának olyanok.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.