A szerk.

Orbán szeme

A szerk.

Hétfőn délután már nem szóltak az autódudák Orbán Viktor léccel-szöggel eszkábált erkélye alatt a Clark Ádám téren, véget értek a tiltakozások. Hadházy Ákos drámai hangú vallomása szerint azért, mert „nem érezném helyesnek, ha úgy kérnék embereket újabb véleménynyilvánításra, ha nem tudnám biztosan, hogy segíteni tudunk majd az esetleges törvénytelen büntetések kifizetésében”.

A hosszabbra tervezett demonstrációsorozat lefújásának oka az volt, jelesül, hogy az egyik Clark Ádám téri dudálót 750 ezer forintra bírságolta meg a rendőrség – eszméletlen összeg véleménynyilvánításért. Egy rendes állásban dolgozó ember legalább kéthavi bére, egy kisnyugdíjasnak adott esetben több mint egy­évnyi járandósága – a megbírságolt természetesen ebbe a csoportba tartozik. A gyávák mindig a leggyengébbnek mennek neki a legjobban. A büntetés indoklásában a kijárási korlátozások megszegése és kisebb fokú közlekedési szabálysértés szerepel. A kormány hivatalos tájékoztató oldala szerint a kijárási korlátozások megszegői 5-től 500 ezer forintig büntethetők, ha tehát a tüntető ezért a maximumot kapta, akkor a dudálásért 250 ezret varrtak a nyakába. Aligha volt ennél drágább dudálás Magyarország történelmében. Orbán ezzel is Európa, sőt a világ legerősebb embere lett. A legdrágább dudálást énellenem követték el!

A büntetés szokatlanul magas voltát a rendőrség azzal is indokolta, hogy az elkövető ligetvédő is, ilyenformán visszaeső szabályszegő – biztosan dudált a Városligetben is. Mi lesz, ha legközelebb is tiltakozni merészel valami ellen? Vagy csak eldudálja magát nagy jókedvében, mert például megjött időben a nyugellátása? Milla fölé szökik a bírság? Vagy átnevelőtáborba viszik?

A mértéktelen büntetés tökéletesen elfogadhatatlan indoklásánál még durvább a szabálysértés bizonyítása. A rendőrség azt írja ugyanis a végzésben, hogy a „szabálysértés elkövetéséről a helyszínen jelen lévő videoblogger, Bede Zsolt videófelvételt készített, amelyet feltöltött a (xxx) internetes weboldalra, amelyen jól látszik” – a szabálysértés elkövetése tudniillik. Jól látszik, hogy dudált. Agyba-főbe nyomta a dudát a vén diverzáns! Már az is sokatmondó, hogy a rendőrség a közismert provokátort videobloggernek nevezi. De a tényekkel nem érdemes vitatkozni, Orbán Viktor rendőrei azért büntettek, mert nevezett ökör látott valamit, s felvette a telefonjával. Tehát Orbán Viktor szemét úgy hívják, hogy Bede.

A hétfői tüntetéssorozat véget ért. A második alkalom óta következetesen, ám hamis magyarázattal büntető hatalom elérte a célját: immár semminő akusztikus környezetszennyezés nem háborgatja az erkélyén a kisunokáját fotóztató miniszterelnök nyugalmát. Felfoghatjuk ezt a jó ügy vereségének éppúgy, mint a hatalom teljes lelepleződésének – de valójában már mindkettőn jó ideje túl vagyunk. A hatalom természetét csak az nem ismeri, aki befogja a szemét vagy B. Zsoltéval helyettesíti azt, mint Orbán és a rendőrsége. Ugyanakkor az ilyen demonstrációk mégis nagyon sokat jelentenek, egy kortynyi szabad levegőt minden alkalommal, még annak is, aki lekicsinyli a jelentőségüket, még annak is, aki az öklét rázza a tüntetőkre, aki nem tud, nem akar tudni semmit. A Petőfit a kukoricában ledöfő dzsidás is saját szabadságát ölte meg ott.

Hadházyék most végigjárják a büntetéshez kapcsolódó jogi utat, s ha az is eredménytelen, összegyűjtik a pénzt a bírságra. Lehet ugyan vitatkozni afelől, hogy ez-e a hatékony harcmodor, de a jog útját követni mindig helyes, ha a mai Magyarországon nem is feltétlenül az igazság elérésének a garanciája. Az sem várható el senkitől, hogy ezért a cselekedetéért leüljön 150 napot a börtönben. És nyilván efféle büntetések tömeges kiszabására kell felkészülnie azoknak, akik még ragaszkodnak a hatalommal szembeni véleményük kinyilvánításához. Magyarország még gondolkodásra hajlamos polgárait ezért már nem is egy lépés, csupán egy sóhajtás választja el a passzív rezisztenciától. Sebaj, olyat is láttunk már, olyat is csináltunk már. Csak akkor itt volt a Vörös Hadsereg.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.